Az EP-választáson a tagállamok többsége a szavazatok bizonyos százalékához köti a mandátumszerzést
Az európai parlamenti (EP-) választáson az országok maguk alakíthatják ki a választási rendszerüket a közös uniós szabályok adta keretek között. Így például minden ország maga dönthet arról, hogy alkalmaz-e a választáson a mandátumszerzéshez szükséges úgynevezett jogi küszöböt, ám amennyiben megszabnak küszöbértéket, az nem lehet magasabb öt százaléknál. Az EU országainak mintegy fele úgy döntött, az érvényes szavazatok bizonyos százalékához köti a mandátumszerzést.
Az úgynevezett jogi küszöb a választójogi törvényben azt az előre meghatározott szavazatmennyiséget jelenti, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. A küszöb funkciója a választáspolitológiai szakirodalom szerint az, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékelje a bejutó pártok számát.
Az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) összeállítása szerint az EP-választáson nem alkalmaznak jogi küszöböt Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Németországban, Máltán, Portugáliában, Szlovéniában és Spanyolországban.
A legmagasabb, 5 százalékos küszöböt alkalmazzák Csehországban, Franciaországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. (Litvániában további szabály, hogy a közös listáknak 7 százalékot kell elérniük a mandátumszerzéshez, Romániában pedig csak a pártlistákra vonatkozik az 5 százalékos küszöb, a függetlenekre nem.
