Az EP megszavazta az új összetételű Európai Bizottságot
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által javasolt új összetételű Európai Bizottságot, amelynek megbízatása december elsején kezdődhet - tájékoztatott az uniós parlament szerdán.

Az új összetételű Európai Bizottságot az uniós parlament 370 igen szavazattal, 282 nem szavazattal és 36 tartózkodás mellett hagyta jóvá.
Az Európai Bizottság megválasztásához a név szerinti szavazás során leadott szavazatok egyszerű többségére volt szükség - tájékoztattak.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a szavazást követően kijelentette: az uniós parlament készen áll a közös munkára az új összetételű brüsszeli testülettel.
Az Európai Parlament által jóváhagyott uniós bizottságot, annak elnökét és a biztosokat hivatalosan az Európai Tanács minősített többséggel nevezi ki. Ezt követően az új Európai Bizottság megbízatása várhatóan 2024. december 1-jén kezdődik. Ez lesz Ursula von der Leyen második bizottsági elnöki ciklusa.
A spanyol Teresa Ribera a tiszta, igazságos és versenyképes átmenet előmozdításáért, valamint a versenypolitikáért lesz felelős. A finn Henna Virkkunen a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök lesz. A francia Stéphane Séjourné a jólétért, az egységes piaci portfólióért és az ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnök lesz.
Roxana Minzatu, Románia uniós biztosa az emberekért, a készségfejlesztésért, az oktatásért és a kultúráért, a minőségi munkahelyek megteremtéséért, valamint a szociális jogokért felelős ügyvezető alelnöki posztot tölti be. Az olasz Raffaele Fitto a kohézióért és a reformokért felelős ügyvezető alelnök lett.
Lettország korábbi biztosa, Valdis Dombrovskis a következő öt évben a gazdaságért és termelékenységért felelős biztos lesz. A horvát biztos, Dubravka Suica a Földközi-tenger térségéért lesz felelős, a portfólió magában foglalja a tágabb déli szomszédsággal való kapocslatok erősítését is.
A holland Wopke Hoekstra a klímadiplomácia mellett az adózásért is felelős biztosi pozíciót kapta. A litván uniós biztos, Andrius Kubilius lesz a védelmi és űrkutatásért felelő biztos. Marta Kos szlovén biztos veszi át a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosi portfóliót.
A belga Hadja Lahbib a felkészültségért és a válságkezelésért felelős biztos lett. Az osztrák biztos, Magnus Brunner vezeti a belügyi és migrációkezeléssel foglalkozó biztosi tárcát. Jessika Roswall svéd politikus a környezetvédelemért, a vízminőségért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztos lesz.
A lengyel Piotr Serafin a költségvetésért, a csalás elleni küzdelemért és a közigazgatásért felelős biztos lesz. Dánia uniós biztosa, Dan Jorgensen lesz az energiaügyi és lakásügyi biztos. A bolgár Ekaterina Zaharieva a kutatásért és innovációért felelős biztosi pozíciót kapja. Az ír Michael McGrath a demokráciáért, az igazságszolgáltatásért és a jogállamiságért felelős biztos lesz, aki a jogállamisággal, a korrupcióellenességgel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos munkát is irányítani fogja.
A görög Apósztolosz Dzidzikósztasz a fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős portfóliót kapta. A luxembourgi Christophe Hansen a mezőgazdasági és élelmiszerügyi biztos lett az új bizottságban. Glenn Micallef máltai politikus a generációk közötti méltányosságért, az ifjúságért és a sportért felelős biztosi feladatokat láthatja majd el.
Az uniós tagállamok vezetői júniusban Kaja Kallas észt miniszterelnököt választották az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.
Az új Európai Bizottság az elkövetkező hónapokban komoly kihívásokkal néz majd szembe, és meg kell oldania azokat a problémákat, amelyekkel Európa jelenleg szembesül, ideértve az uniós védelem és biztonság megerősítését, ezen belül a védelmi iparban való együttműködést, az illegális migráció problémáinak kezelését, valamint az EU hosszabb ideje tartó alacsony versenyképességét.
Az uniós országokban aggodalomra ad okot az Egyesült Államokkal való kapcsolatok jövőbeli rendezésének bizonytalansága is, miután az újonnan megválasztott amerikai elnök, Donald Trump januárban beiktatásra kerül, aki az „Amerika az első” jelszót hirdeti, ami a vámok emeléséhez és az amerikai protekcionizmus erősödéséhez vezethet. Felmerül az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyek jövőjének kérdése is, valamint az, hogy Európának vezető szerepet kell-e vállalnia ezen a területen, ha Trump úgy dönt, hogy jelentősen átrendezi a Kijevvel való kapcsolatokat.
Az új EK mellett az EP-képviselők szerdán jóváhagyták az EU 2025-ös költségvetését is. A képviselőknek a tárgyalások során sikerült 230 millió euró többletforrást keresztülvinniük a kulcsfontosságú prioritásokra.