Az EP, Leyen és Macron a demokrácia megszilárdítása ürügyén vennék el a tagállami vétójogot
Tegnap véget ért Strasbourgban a Konferencia Európa Jövőjéről rendezvénysorozata, ahol az EU működését érintő kulcsfontosságú döntésekről esett szó.
A konferenciasorozat záróeseményén az Európai Parlamentben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kijelentette:
Szerinte az Európai Unió feladata, hogy minél hatékonyabban megfeleljen az uniós polgárok elvárásainak. Ezekkel az érvekkel indokolta azt, hogy elvenné az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek vétójogát olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint az Oroszországgal szembeni szankciók és az olajembargó.
Mindezeket azután jelentette ki a Bizottság elnöke, miután kiderült, hogy a magyar kormány vétózni készül Brüsszel azon javaslatát, hogy teljesen betiltaná az orosz kőolaj és földgáz behozatalát.
Az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Franciaország nevében az újonnan megválasztott elnök, Emmanuel Macron szintén csatlakozott az Európai Bizottság elnökéhez. Ő is kész megváltozatni az uniós alapszerződéseket, többek közt az egyhangú döntéshozatalról szóló szabályt is. Szerinte ötvözni kell a demokráciát és a hatékonyságot, mert így lehet olyan hatékonyan reagálni, ahogy a pandémiára is reagált Európa. Még inkább meg kell erősíteni az Európai Unió stratégiai függetlenségét, mert a járvány és a háború megmutatta Európa sérülékenységét és az ebből adódó kockázatokat - mondta.
Ezért a francia elnök kodifikálná az Európai Parlament jogszabály-kezdeményezési jogát, módosítaná a választási szabályait és bevezetné a nemzetek feletti listákat. Szerinte az alapfeltételek meghatározása a következő hetek feladata, és ebben bátornak és szabadnak kell lenni, így már a júniusi uniós csúcstalálkozón napirendre tűzhetik a fönti témákat.
Az internet népe is kifejezte már véleményét a tervvel kapcsolatban, amikor föltalálták a spanyolviaszból készült fából vaskarikát:
A brüsszeli Politico weboldal ehhez kapcsolódóan arról adott hírt, hogy legalább tíz EU-s ország, köztük Csehország, a balti államok, Bulgária és Szlovénia közös levelet készül nyilvánosságra hozni, melyben állást foglalnak a szerződések megváltoztatása ellen.
