2024. április 24., 08:52

Az Egyesült Királyság 2030-ig a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait

Az Egyesült Királyság a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait 2030-ig - jelentette be Rishi Sunak brit miniszterelnök kedden Varsóban, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatójukon.

Rishi Sunak, Jens Stoltenberg és Grant Shapps

Fotó: TASR/AP

A brit miniszterelnök és a NATO főtitkára kedden Donald Tusk lengyel kormányfő kíséretében az 1. varsói páncélos dandár bázisán tettek látogatást, ahol találkoztak a Lengyelországban szolgáló brit katonákkal is.

Megnöveljük védelmi kiadásainkat 2030-ig a GDP 2,5 százalékára, ezek az intézkedések már ma elkezdődnek, és a beruházott összeg fokozatosan növekedni fog"

- jelentette ki Sunak. Hozzátette: a következő hat évben London 75 milliárd fonttal növeli a védelemre fordított összeget, mégpedig hitelfelvétel nélkül.

Sunak beszélt azokról a biztonsági fenyegetésekről, amelyeket szerinte Oroszország, Irán és Észak-Korea jelent. Ezzel összefüggésben "az egyre gyakoribb hibrid támadásokra" és a dezinformációra is kitért. "Az adott helyzetben feltétlenül fel kell készülnünk a védekezésre" - szögezte le.

Az ukrajnai háború kapcsán úgy ítélte meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll meg Ukrajnában, hanem - győzelme esetén - "még inkább felbátorodik".

Ukrajna támogatásának elmaradása sokkal többe kerülne, mint amibe Putyin cselekvésének késleltetése kerül"

- fogalmazott a brit kormányfő.

Megerősítette, hogy London 500 millió font értékű új segélyprogramot indít Ukrajna számára.

Jens Stoltenberg úgy ítélte meg, hogy a kedden bejelentetett brit támogatási csomag az Egyesült Királyság "hatalmas elkötelezettségét mutatja Ukrajna iránt". A brit védelmi kiadások tervezett növelésével kapcsolatosan a főtitkár London "óriási szerepét" méltatta a NATO-n belül.

A NATO egy védelmi szövetség, amely nem törekszik konfliktusra Oroszországgal"

- húzta alá Stoltenberg. Hangsúlyozta: a külföldi katonák lengyelországi jelenléte "jelzi, hogy a NATO megvédi szövetségeseit".

Újságírói kérdésre Stoltenberg elmondta: a NATO nem tervezi atomfegyver átadását újabb országoknak.

Ez arra vonatkozott, hogy egy hétfőn megjelent interjúban az amerikai látogatáson tartózkodó Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette: a Nuclear Sharing NATO-program keretében Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén, amennyiben a szövetségesek úgy döntenek.

Az ügyben kedden az amerikai külügyminisztérium szóvivője a wp.pl lengyel hírportál megkeresésére közölte: az Egyesült Államok "folyamatosan a szükségletekhez idomítja nukleáris álláspontját". Washington viszont

nem észlelte semmiféle jelét annak, hogy Oroszország atomfegyver alkalmazására készülne"

- tette hozzá a szóvivő. Megjegyezte: az Egyesült Államoknak "nem szokása sem megerősíteni, sem cáfolni atomfegyver jelenlétét egy szélesebben felfogott vagy konkrét térségben".

Kedd délután Donald Tusk a varsói kormányfői hivatalban fogadta Rishi Sunakot. A kétoldalú találkozót követő közös sajtóértekezleten Tusk megerősítette: Lengyelország csatlakozni szeretne az európai közös légvédelmi kezdeményezéshez (European Sky Shield Initiative, ESSI). Örömét fejezte ki, hogy Varsó és London a projekt keretében még szorosabban fog együttműködni a légvédelmi beruházások terén. Egyúttal leszögezte: a lengyel-brit együttműködés az ESSI-vel párhuzamos, brit vezetésű DIAMOND (Delivering Integrated Air and Missile Operational Networked Defences) projektben is "intenzív".

Ebben az összefüggésben Tusk szorgalmazta a többféle európai védelmi kezdeményezés közötti "versenyzés" befejezését, összehangolt európai biztonságpolitika létrehozását.