Az eddiginél is több milliárdot akar költeni adóinkból agymosásra az EU
Az Európai Unió (EU) következő (a 2028 és 2034 közti időszakra vonatkozó) költségvetési időszakában még az eddiginél is nagyobb tételként, mintegy 8 és fél milliárd eurós előirányozásként szerepel az a médiáknak tervezett támogatási összeg, amelyet a kultúra és a médiák támogatásának keretében a „helyes” vélemények terjesztésére kívánnak fordítani, minden egyes uniós polgár adójának felhasználásával – számolt be nyilvánosan hozzáférhető adatokra hivatkozva több hírforrás, köztük az unzensuriert.de hírportál is.
Nem titok, de egyszerűen értelmezhető okok miatt, kevésbé ismert tény, hogy az EU nehezen átlátható pénzújraelosztási rendszerének keretében rendszeresen hatalmas anyagi források kerülnek kiosztásra olyan célokra, amelyeknek a hatékonysága finoman is megkérdőjelezhető. Nem beszélve arról az „apróságról”, hogy ezek sorában számos olyan akad, amellyel a közvetlen felhatalmazással nem rendelkező uniós vezetés elképzeléseivel szemben az európai átlagember nagy valószínűséggel nem tudna azonosulni. Nem, hogy még azzal a ténnyel, hogy mindezt az ő, vagyis mindannyiunk pénztárcájából fizetik.
„Apró” kiadások „kicsike” milliócskák azoknak, akiknek egy „százas” – ami sokunkak a túlélést jelenti a „fizetés előtti héten” – csak egy vacsora számlájához adott természetes borravalót jelent.
Lapozzunk, és nézzük azokat a kiadásokat, amikor nem „csak” nehezen értelmezhető, hanem kifejezetten a feltételezhető népakarat elleni költésekről van szó. Ilyen lehet az előzetesen említett uniós csomag is, amely rejtve vagy félig-meddig bevallottan „véleményformálásról”, vagyis propagandáról és manipulációról szól, „természetesen” ismét az uniós adófizetők pénzéből.
Erre a célra a 2028 és 2034 közötti uniós programozási időszakra az AgoraEu és más programok keretében a korábbi költségvetési időszakokban előirányzottnál háromszor magasabb összeget, konkrétan 8 és fél milliárd eurót irányoz elő Brüsszel. Ennek jelentős része, mintegy 3,2 milliárd euró a téma népszerűsítésében jelentős részt vállaló médiaszektorba kerül majd, fősodrú médiaszereplők finanszírozásán és nehezen áttekinthető célokat követő és hasonló működésű nem kormányzati szereplők támogatásán keresztül. Ez az összeg, az előző programozási időszakban hasonló célokra szánt uniós támogatások mintegy hatszorosa.
Eltekintve attól a ténytől, hogy az ilyen uniós támogatásokból, hány tízezer ember él kifejezetten jól, az átlagos európai adófizető életszínvonalát magasan meghaladó szinten, fel illene tenni egy kérdést.
Konkrétan akár azt is, hogy vajon miért kellene akár a gyerekeinknek szánt vasárnapi marhapörköltről lemondani azért, hogy néhányezer ingyenélő napi szinten kifizethesse százeurós brüsszeli ebédjét, miközben az összes tevékenységük nagyjából arról szól, hogy a közösségi médiában az élet és saját tapasztalataink ellen hangolják a gyerekeinket? Mi több a saját pénzünkből.