Az eddigi legnagyobb amerikai-szövetséges hadgyakorlat kezdődött Kína küszöbén
Megkezdődött az Amerikai Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek, történelmi léptékben legnagyobb közös, dél-kelet ázsiai hadgyakorlata Kína küszöbén – számolt be több hírforrás, köztük a newsweek.com is.
Jó már volt – mondják a sokat megéltek és a pesszimisták. Béke is – teszik hozzá a geopolitikai realitások ismerői és azok, akik felül-kívül tudnak helyezkedni az utóbbi időszak háborús uszításának európai fősodrán, ha nem másért, legalább saját jól felfogott túlélési ösztönük által vezéreltetve. A „nagyvilág” folyamatait azonban úgy tűnik – mint mindannyiszor a történelem folyamán - ezúttal sem a józan ész, hanem az érdek, a „néhányak érdeke” vezérli. Sajnálatosan, annak minden következményével együtt.
Legalábbis, erre enged következtetni az, hogy szinte alig kapott teret a „saját” háborújával és mindennapi gazdasági túlélésével elfoglalt öreg kontinens fősodrú sajtójában az a „mínuszos hírnek” besorolt információ, hogy a globális folyamatok „x-edik” de igazából elsődleges jövőbeni konfliktusgócának tekinthető dél-kelet Ázsiában, megkezdődött a történelmi viszonylatban eddigi legnagyobb, Washingtonból vezérelt – és léptekeit tekintve egyértelműen Pekingnek szánt üzenetként értelmezhető – hadgyakorlat a helyi aktuális kiemelt „partner” a Fülöp-szigetek részvételével.
Az amerikai haditengerészet – mint a gyakorlat regionális vezető partnerének – megfogalmazása szerint a gyakorlat feladata: „egy alapvető történés az USA és a Fülöp-szigetek között, azt célozva, hogy közvetlen módon alátámassza, tökéletesítse és megértesse azokat a közvetlen kötelezettségeket, amelyek a kölcsönös védelemről kötött egyezményből adódnak.” Micsoda szavak!? Mintha kifejezetten azért alkották volna őket ebben a sorrendben, hogy ne legyen ember aki ezt értelmezi tudja, azokból viszont annál több, aki később a maga módján magyarázhassa.
A hadgyakorlat hírét – az attól vélhetően nem meglepett – Peking, bírálva, azt provokációnak minősítve – ugyanakkor a tőlük visszafogott hangnemben fogadta - a klasszikus diplomácia szóhasználatát nem elhagyva – rámutattak: „komoly következményekre” is számítani lehet.
A hadgyakorlat deklarált konkrét célja egyébként az, hogy a két ország, a Fülöp-szigetek közelében – annak területén kívül, a dél-kínai tenger közeli, vitatott övezetben közepes hatótávolságú rakétarendszerek elhelyezését „gyakorolja” a regionális fegyverkezési verseny összefüggéseiben. Ha valakinek esetleg ismerős lenne a képlet, akár a a múlt évszázad kubai rakétaváláságának kontextusában (is) az talán nem a véletlen műve.
Végül egy kiegészítő információ: az előző fülöp-szigeteki („mellesleg” Washington szkeptikus) vezetés menesztését követően élesített kétoldalú védelmi szerződés értelmében, amennyiben a szigetországot támadás éri, az USA „köteles” közbeavatkozni Manilla oldalán. Ha valakinek ezek után esetleg deja-vú érzése támadna Pearl Harbour kapcsán, jó egészsége érdekében inkább igyon inkább egy pohár – lehetőleg „bio-gazdaságban” készült – joghurtot, tekintve: bármi jut be a rendszerbe, előbb-utóbb úgy jön ki onnét, mint annak a rendje.
