Az ECB versenyt ír ki az új euróbankjegyek dizájnjára - kemény ötletek érkeztek
Az Európai Központi Bank (ECB) elnöke Christine Lagarde felhívást intézett a dizájner közösséghez, hogy vegyenek részt az euró bankjegyek következő sorozatának formatervére kiírt versenyben. A felhívásra első körben számos olyan ötlet is érkezett, amelyeknek ugyan aligha van esélyük bejutni a szűkebb válogatásba, azonban erőteljes kritikus álláspontot mutatnak az uniós jegybank politikájával szemben – számolt be több hírforrás, köztük a journalistenwatch.com is.
A központi bankok rendszerint 10-15 évenként változtatnak az általuk kiadott bankjegysorozatok dizájnján, a legtöbb esetben ezt biztonsági megfontolások indokolják. A közös európai fizetőeszköz, az euró történetében eddig két új bankjegy sorozat került bevezetésre, az első sorozatot 2013-ban váltotta az úgynevezett Europé sorozat, amelynek címleteinek biztonsági elemei Europé arcképével bővültek a korábbi sorozathoz képest. Mivel az új bankjegyek dizájnjáról szóló verseny, a döntés és végül azok elkészítése és bevezetése éveket vesz igénybe, a leendő bankjegysorozat tervezésével kapcsolatos folyamat már korábban megkezdődött. Az ECB már tavaly megbízott egy szakértőkből álló csoportot az új bankjegyek motívumainak kidolgozásával, az ő munkájuk eredményeképpen az idei év elejére két témához készült motívum sorozat került be a tervek közé.
Erre a folyamatra rákötve az ECB elnöke nemrégiben meghirdette a jelentkezést a leendő bankjegyek tervezési pályázatára. Az érintettek jelentkezésüket augusztus 18-ig adhatják be.
Az X-en (korábban Twitter) közzétett bankjegy dizájn megálmodója alkotásában egyértelmű jelzést tesz uniós vezetés egyes jogi szabályozásainak fontosságára, amikor a sokak szerint jóval bosszantóbb, mint hasznos „kupakrögzítő” kötelezettségre utal.
A következő formaterv az ECB „pénzhígító” tevékenységére a fedezék megalkotása nélküli pénzkibocsátás gyakorlatára utal, amelynek közvetett következményét a pénz vásárlóértékének lemorzsolódását minden uniós polgár a saját bőrén érezheti. De hát kit érdekel a pénz értékének romlása Brüsszelben, ha az újonnan nyomtatott milliárdokból olyan „létfontosságú” dolgokat lehet finanszírozni, mint a háborúzás vagy a Green Deal.
A következő, igencsak találó formatervhez talán nem is kell különösebb kommentár, hiszen az uniós vezetés (nem is annyira) csendes támogatását élvező bevándoroltatás politikájának következményeit nem lehet nem észrevenni.
A lentebbi formaterv megalkotója pedig már egy lassan hétköznapi valósággá váló orwelli jövőképre utal az EU-ban, amely az internetes és más adatgyűjtés és cenzúra formájában valósul meg.
