Az ázsiaiak elleni erőszak miatt aggódik Amerika
Két brutális videó söpört végig az amerikai médiában a napokban. Az egyiket egy biztonsági kamera rögzítette, ahogy minden előzmény nélkül egy férfi erőből hasba rúg egy arra sétáló 65 esztendős ázsiai nőt, majd áldozatát a földön tovább rugdossa, többször a fejét célozva, végül nyugodtan elballag.
A szerencsétlenül járt asszonyt súlyos sérülésekkel szállították kórházba, állapota stabil. Azóta azonosították az elkövetőt is, akit többek között gyűlöletcselekménnyel vádolnak, mivel szemtanúk szerint a támadás közben rasszista megjegyzéseket kiabált. Az egyébként színes bőrű gyanúsított a 38 esztendős Brandon Elliot, egy közeli hajléktalanszálló lakója. Sajtóinformációk szerint már korábban is meggyűlt a baja a törvénnyel: 2019-ben szabadult 17 év börtön után, amiért leszúrta a saját anyját.
A két eset háttere még felderítetlen, de az amerikai sajtó már egy ideje kongatja a vészharangokat az ázsiai amerikaiak elleni megszaporodott támadások miatt. A téma különösen azután került reflektorfénybe, hogy március 16-án egy 21 esztendős férfi, Robert Aaron Long nyolc emberrel, köztük hat ázsiai származású nővel végzett atlantai masszázsszalonokban. A gyilkosságok után a sajtó és politika egy része sietett azonnal gyűlölet-bűncselekményt kiáltani, habár erre egyelőre egyértelmű bizonyítékok még nincsenek. A tettes vallomása szerint szexfüggősége volt az indítéka, nem faji alapon választotta áldozatait. Ennek ellenére
a politikusok igyekeztek tőkét kovácsolni a tragikus eseményekből,
Kamala Harris alelnök például neve említése nélkül Donald Trump előző elnököt tette felelőssé, utalva arra, hogy ő rendre csak „kínai vírusként” hivatkozott a koronavírusra. Azóta az amerikai sajtó felfedezte és csontig rágta a témát, a politikusok vitákat rendeznek és nem győznek ígérgetni.
– panaszolta például a demokrata Judy Chu képviselő, igaz, bő egy évtizeddel korábban még azon örömködött, hogy ő az első kínai felmenőkkel rendelkező nő, aki bejutott a kongresszusba.
A sokszínű közösség szimpátiájának elnyerése kifizetődő lehet, ugyanis a Pew Research Center tavalyi elemzése szerint bár arányaiban még kevesen vannak, de az ázsiai szavazók csoportja nőtt a legdinamikusabban az elmúlt esztendőkben. Márpedig a felmérésekből az is kiderül, hogy ugyan származási országtól függően a pártpreferenciák különbözhetnek, összességében a csoport mégis inkább a demokratákhoz húz.
A Pew Research Center közvélemény-kutatása már tavaly júliusban arra az eredményre jutott, hogy a pandémia kirobbanása óta az ázsiaiak gyakrabban válnak diszkrimináció áldozatává. A Gallup napokban közzétett felmérése pedig arra világított rá, hogy hatékony az egyébként mindkét nagy politikai párt által sulykolt Kína-ellenes retorika:
míg tavaly az amerikaiak 22 százaléka tekintett Kínára a „legfőbb ellenségként”, idén már 45 százalékos az arány, ezzel maga mögé utasítva Oroszországot.
