Az állami intézmények munkájának akadályozását jelentették be a boszniai szerbek
A boszniai szerbek mindaddig nem vesznek részt az állami intézmények munkájában és a döntéshozatalban, ameddig nem távolítják el a külföldi állampolgárokat az alkotmánybíróság tagjai közül - jelentette be Zeljka Cvijanovic, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerdán.

A Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjának (SNSD) politikusa leszögezte, azt követelik, hogy a parlament változtassa meg az alkotmánybíróságról szóló törvényt, mégpedig úgy, hogy az megtiltsa a külföldi állampolgárok jelenlétét az alkotmánybíróság tagjai között.
Zeljka Cvijanovic hozzátette: a boszniai szerbek mindaddig nem vesznek részt az országos szervek működésében – ezzel ellehetetlenítve azok munkáját –, ameddig a törvény nem változik meg.
A követelés a boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint azért állja meg a helyét, mert az alkotmánybíróság már eddig is olyan döntéseket hozott, amelyek az országban élők identitását is érintették, most pedig már a területi kérdésekbe is beleszólna. Az alkotmánybíróság az utóbbi időszakban több olyan döntést is hozott, amely a boszniai szerbek szerint diszkriminatív irányukban. A diszkriminatív döntések mögött Milorad Dodik és politikustársai szerint a külföldi bírák állnak.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés alapján készült alkotmány értelmében a három államalkotó népcsoportnak, a bosnyákoknak, a horvátoknak és a szerbeknek a hatalom minden szintjén egyforma arányban kell képviseltetniük magukat. Szintén a daytoni egyezmény alapján határozták meg az alkotmánybírók kinevezésének szabályait is, ezek szerint a testületben két szerb, két bosnyák és két horvát bíró mellett az Emberi Jogok Európai Bírósága által kinevezett három bírónak is helyet kell kapnia.