Augusztusra mindkét fél kimerül, utána befagyhat a konfliktus - interjú Resperger Istvánnal
A készülő ukrán ellentámadás csak korlátozott eredményeket érhet el, nagy emberáldozatok árán – állítja Resperger István ezredes. A tanszékvezető egyetemi tanár szerint nyár végére kimerül mindkét fél hadműveleti képessége, utána befagyhat a konfliktus.
Mivel magyarázza, hogy a hónapok óta beharangozott ukrán ellentámadás a mai napig nem indult meg?
A frontvonalban mintegy 260 ezer orosz katona áll szemben mintegy 210 ezer ukránnal. Ez is hátráltathatja az említett offenzívát, illetve az, hogy eredetileg 12 gépesített lövész- és harckocsi dandárt próbáltak felkészíteni az ellentámadásra. A 12-ből 11 dandár személyi állományát sikerült feltölteni. Az ukrán jelentések szerint az eszközök 98 százaléka beérkezett, viszont a kiképzéshez idő kell. Az ellentámadás megindítását az időjárás is hátráltatta, a mai napig láthatunk a frontvonal közeléből érkező felvételeken a felázott utakon elakadt harcjárműveket.
Ezzel szemben azt látjuk – főleg a donyecki területen – nagyon nagy a vesztesége az ukránoknak, vagyis azoknak az erőknek, melyek biztosították volna a támadó műveletet, legalább 25-40 százalékát elveszítették.
Ezeket a veszteségeket zömmel a Bahmut környéki csatározásokban szenvedték el az ukránok?
Igen, az ukránok napi vesztesége a donyecki területen elérte az 5-600 főt, az oroszoké még többet, 8-900-at, de ezres jelentés is volt. Emellett a többi arcvonalban is állandó veszteségekkel kell számolniuk az ukránoknak, hiszen az oroszok állandó felmorzsoló tüzérségi műveleteket végeznek.
Ehhez rendelkezésükre állnak a szükséges eszközök?
Az ukránok még mindig hátrányban vannak a tüzérségi eszközök tekintetében, de a rendelkezésükre álló HIMARS sorozatvetők és a britektől kapott nagy hatótávolságú rakéták sokkal precízebbek. Viszont a légvédelmi rakétáik kifogyóban vannak, ezért egy ilyen nagy műveletnél, ha tíz dandárt megindítanak, a támadó erők légi oltalmazása csakis úgy lehetséges, ha az arcvonalból vagy a hátországból vonnak el légvédelmi eszközöket, azt viszont az oroszok könnyen kihasználhatják.
Vagyis a kijevi vezetés emiatt helyez egyre nagyobb nyomást a nyugati partnereire, hogy adjanak át modern harci repülőket…
Igen, ezért kért Zelenszkij a legutóbbi körútján F-16-osokat. A tavaszi, nyári ellentámadást nézve azonban ez már a veszett fejsze nyele, a pilóták kiképzése, a repülőeszközök áttelepítése legkevesebb fél év, a logisztika megtanulása még hosszabb idő. Ugyanúgy, ahogy a Patriot rakéták esetében 22 hét az alapkiképzés, ezt követően indíthat el valaki egy rakétát, de 43 hétig képzik a logisztikusokat, hová kell rakni a rakétákat, hogy kell azt telepíteni.
Külföldiekkel nem lehet pótolni a hiányzó ukrán pilótákat?
A külföldiek a hadijog szerint zsoldosoknak minősülnek, akik pénzért harcolnak. Kiskaput jelenthetne, ha külföldi pilóták kapnának nagyobb számban ukrán útlevelet. A háborúban már sok zsoldos kapott ukrán állampolgárságot, de nem hiszem, hogy azt meg merné lépni a Nyugat, hogy például amerikai pilóták ukrán útlevéllel tömegesen harci cselekményekben vegyenek részt.
Visszatérve az ellentámadás előkészületeihez, a lőszerhiány mennyire akadályozza az ukrán hadműveleteket?
Egyre inkább érzékelhető a 122 és a 152 mm-es gránátok hiánya, és már senki nem tud átadni Ukrajnának Kelet-Közép-Európából sem. Kifogyóban vannak az Sz 300-as légvédelmi rakéták, és hiány mutatkozik a Buk légvédelmi komplexumok lőszerkészletében is. Az oroszok még mindig 3-4-szeres tüzérségi fölényben vannak – ezért esett el Bahmut is, hiszen volt elégséges tüzérségi eszköz és lőszer is orosz oldalon.
Az oroszok igyekeznek felnagyítani Bahmut elfoglalásának tényét, az ukránok pedig tompítják a vereség súlyát. Mi a tényleges jelentősége Bahmutnak?
Bahmutot, ezt a 40 négyzetkilométer kiterjedésű várost, amelyet az ostrom előtt 70 ezren laktak, a politika tette stratégiailag fontos településsé. A Bahmuttól északra fekvő települések hadászati szempontból sokkal fontosabbak, hiszen azokon keresztül vezet az út Kramatorszkba (Donyeck megye ukrán igazgatás alatt maradt részének közigazgatási központja – a szerk. megjegyzése). Nem véletlen, hogy éppen ezen a szakaszon erősítették meg az oroszok légideszant alakulatokkal és tengerészgyalogosokkal a Wagner-csoport szárnyait.
Az ukrán katonaorvosok elmondása szerint a veszteségek nagy részét a tüzérségi támadások következtében szenvedték el az ukrán katonák, ráadásul a sebesülteket sok esetben nem is tudták időben megfelelő orvosi ellátáshoz juttatni. Ez magyarázza, hogy az ukránoknak is hatalmas veszteségeik voltak Bahmutnál. A város védelme egy elhibázott politikai döntés következménye volt, ha időben kiürítik, megelőzhették volna a veszteségeket, és jelenleg jóval stabilabb lenne az ukrán frontvonal a térségben.
Az oroszoknak van erejük továbbnyomulni Bahmutból Kramatorszk vagy Szlovjanszk felé?
Szerintem az oroszok is hadműveleti szünetre rendezkednek be, újra kell szervezni a Wagner-csoport erőit. Van arra utalás, hogy Kadirov csecsenjei váltanák őket a város körüli védőállásokban. Ezt majd hamarosan megtudhatjuk a hadműveleti mozgásokból.
A napokban az ukránok kisebb ellentámadást indítottak Bahmuttól északra. Ez már a nagy offenzíva előkészítése lenne?
Nem gondolom. Ha lesz egy nagy ellentámadás, akkor ahhoz biztosan kapcsolódik majd egy művelet, például Luhanszk irányában, amely az oroszok figyelmét elterelné. Valószínűleg nem Bahmut lesz ez az irány.
A múlt héten Belgorod térségében 1945 óta először nyomultak be ellenséges erők Oroszország magterületére. Ez a művelet is elterelheti az oroszok figyelmét?
Körülbelül egy század erejű harccsoport hatolt be orosz területre, a belbiztonsági erők, kiegészülve a térségben lévő orosz csapatokkal elégséges számban voltak jelen a támadók kiszorítására, vagyis nem volt szükség átcsoportosításra.
Visszatérve az ukrán ellentámadáshoz, a kijevi vezetés a hírek szerint délen az orosz csapatok kettévágására készül, elszakítva a Krímet a Donbasztól. Ez reális célkitűzés a részükről?
Tartom, amit korábban is állítottam, augusztusra kimerül mindkét fél hadműveleti képessége, utána szünetre lesz szükség. Akármennyire is sikeres lesz ez az ukrán offenzíva, és esetleg kijutnak az Azovi-tengerhez, megismétlődik a bahmuti helyzet, hiszen kétoldalt orosz csapatok lesznek tüzérséggel. Az elfoglalt területeken a csapatokat el kell látni, tehát csapdahelyzet ez is. Azt is látni kell, nincs elég modern harckocsi ukrán oldalon, körülbelül száz nyugati tank áll rendelkezésükre, a bevethető páncélosaik döntő többsége szovjet gyártású.
A legerősebb védővonalat a zaporizzsjai fronton Melitopol irányába építették ki, a térségben 18 településről a lakosságot is kitelepítették, illetve vannak területek, amelyeket elárasztottak.
Tehát nem az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy ennek a támadásnak elsöprő hatása lesz…
Nem hiszem, hogy az ukránok átjutnak ezen a védelmi rendszeren. Bizonyos irányokban nagy területeket nyerhetnek, de mivel az oroszok már létrehoztak hadműveleti és stratégiai tartalékokat, azzal el tudják szigetelni ezt a betörést, és vissza tudják állítani az eredeti helyzetet. Ez vérfürdőt eredményezhet mindkét részről.
Vagyis patthelyzet fog kialakulni, idővel befagyhat a konfliktus?
Akárhogy is végződik a háború, győztese nem lesz, hiszen gyakorlatilag mindent bevetettek, a semmiért. Nézzük meg, hogy néz ki most Bahmut egy drónról filmezve: minden szétlőve, elpusztítva.
Elválasztja majd őket egyrészt a Dnyeper folyó, másrészt a védelmi vonalak, amelyek mentén befagyhat a konfliktus. Azt se felejtsük el, hogy a most felállított 11 ukrán dandárba már az idősebb korosztályokat is mozgósítani kellett, az állományban helyet kaptak a rendvédelmi erők tagjai is. Az újonnan besorozottak 2,5 százaléka a hölgyek közül került ki. Vagyis Ukrajna hadra fogható tartalékai vészesen megfogyatkoztak, hasonló erőfeszítésre hosszabb távon aligha lesz képes.
Megjelent a Magyar7 2023/22. számában.
