Atomlétesítményt ért támadás Iránban – ESTI ÖSSZEFOGLALÓ
Olaszország hadihajója vasárnap érkezik meg Ciprus vizeire, az izraeli hadsereg légiereje újabb hullámban támadta Iránt, Iránban az illetékes testület kiválasztotta az ország új legfőbb vezetőjét.
Komoly károkat szenvedett egy nukleáris létesítmény szombaton Iszfahánban amerikai és izraeli légicsapások következtében - közölte vasárnap az ISNA iráni hírügynökség az Iszlám Köztársaság nukleáris biztonságért felelős hivatalára hivatkozva.
A tájékoztatás szerint egyelőre nincs jele sugárszennyezésnek.
Az izraeli hadsereg mindemellett vasárnap reggel közölte, hogy az előző nap csapást mért az iráni légierő F-14-es típusú harci repülőgépeire az iszfaháni légitámaszponton. Hozzátették, hogy radarállomásokat és légvédelmi eszközöket is eltaláltak.
Izrael és az Egyesült Államok szerint a megmaradt iráni hasadóanyag-készletek zöme Iszfahánban, földalatti járatokban lehet, míg a többit a fordói és natanzi létesítmények bunkerei között oszthatták szét. A mostani konfliktus első napjaiban az Egyesült Államok és Izrael ismét csapásokat mért az iszfaháni és fordói földalatti alagutak bejárataira, hogy azokat elzárják, és megakadályozzák az irániakat abban, hogy kivigyék az ott tárolt hasadóanyagokat.
A svájci kormány szerint nemzetközi jogot sért az iráni háborút.
- fogalmazott Pfister, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok, Izrael és Irán is nemzetközi jogot sért, mert nem tartják magukat az erőszak alkalmazásának tilalmához.
A svájci semlegesség egyebek között azt is magában foglalja, hogy hadviselő feleknek az alpesi ország nem szállít fegyvereket. Pfistert a lap arról is kérdezte, hogy Svájc felfüggeszti-e a hadiipari exportot az Egyesült Államok felé. "Erről a gazdasági minisztérium és a kormány fog dönteni, ahogy beérkeznek az exportkérelmek. Eddig még nem volt ilyen" - válaszolt a miniszter.
Felelőtlennek nevezte vasárnap az Arab Liga (AL) főtitkára, Ahmed Abul Geit a szervezet több tagállama elleni iráni támadásokat, és felszólította Teheránt: tegye jóvá ezt "az óriási stratégiai hibát”.
Február 28-án az amerikai és izraeli erők támadást indítottak Irán ellen, amely Izrael és az amerikai létesítményeket befogadó öbölmenti államokra mért válaszcsapásokat.
A közel-keleti háború kilencedik napján az AL főtitkára bírálta, hogy az öbölmenti országoknak a békére irányuló erőfeszítéseit "áruló drónokkal és rakétákkal jutalmazzák".
Az arab országok nem résztvevői a háborúnak, nem kívánták a kirobbantását és világosan közölték: nem járulnak hozzá, hogy a területüket vagy a légterüket katonai műveletekhez használják - tette hozzá.
Több arab ország - közöttük Omán, amely az Egyesült Államok és Irán között az iráni atomprogramról folytatott legutóbbi tárgyalások közvetítője -, valamint Katar és Egyiptom "komoly, őszinte és kitartó erőfeszítéseket fejtett ki, hogy megkíméljék a térség egészét, benne Iránt a háború pusztításától" - szögezte le a főtitkár.
Szlovénia kilenc repülőjárattal lezárta közel-keleti evakuációs műveletét, amelyet a térségben a múlt héten kiéleződött helyzet miatt indított - közölte vasárnap a ljubljanai kormány.
Szerdától szombat estig a kormány által bérelt repülőgépek 912 szlovén állampolgárt és más országok további 146 állampolgárát szállították haza. A járatokon szlovénok mellett francia, horvát, olasz, szlovák, spanyol, cseh, valamint bosznia-hercegovinai állampolgárok is helyet kaptak.
Golob közleményében hangsúlyozta: a helyzet rendkívül súlyos, az óráról órára változó körülmények miatt az evakuáció megszervezése komoly kihívást jelentett. Hozzátette, hogy Jordánia és az Öböl menti országok támogatása nélkül a művelet nem valósulhatott volna meg.
A külügyminisztérium szerint a szlovén diplomáciai képviseletek továbbra is segítik a rászorulókat, szükség esetén az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusának bevonásával.
A tárca közölte: mintegy 200 szlovén állampolgár továbbra is külföldön rekedt, többségük a Maldív-szigeteken, Srí Lankán és Thaiföldön tartózkodik. Számukra tanácsadással és információval nyújtanak segítséget a hazatérés megszervezéséhez.
A minisztérium egyúttal továbbra is óva inti az állampolgárokat a válságövezetekbe történő utazástól. A tárca közlése szerint a térségben a légtér fokozatosan újra megnyílik, ami lehetővé teszi a kereskedelmi járatok újraindulását.
Vasárnap reggel a Brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren landolt az első repülőjárat, amely belgákat és más uniós országok állampolgárait szállította a Közel-Keletről. Amszterdamban péntek éjjel érkezett a hazatérőket szállító első járat a régióból.
A belga külügyminisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint a hazatérőket szállító első repülőgép szombat este szállt fel Ománból, fedélzetén 234 utassal, közöttük 195 belga, 22 spanyol, 13 francia, két luxemburgi és két svéd állampolgár utazott.
A tájékoztatás szerint Belgium vasárnap további négy katonai járat indulását tervezi a térségből, köztük az Egyesült Arab Emírségekből és Ománból, fedélzetükön egyenként száz-száz utassal. Ezek a repülőgépek várhatóan hétfőn hajnalban érkeznek Belgiumba.
Közölték továbbá, hogy Belgium charterjáratot is szervezett a Cyprus Airways segítségével. Ez a repülőgép körülbelül 180 embert szállít Dubajból ciprusi megállóval a Zaventem repülőtérre, ahová várhatóan vasárnap késő este érkezik meg.
Ha minden tervezett járat elindulhat, a hétvégén körülbelül 570 ember érkezhet a Közel-Keletről Belgiumba - írták. A Belga hírügynökség úgy tudja, mintegy 900 belga állampolgár kért segítséget hazatéréséhez a Perzsa-öböl államaiból.
A holland külügyi tárca vasárnap azt közölte, hogy szombaton egy Ománból induló járat leszállt az amszterdami Schiphol nemzetközi repülőtéren, fedélzetén 281 emberrel. Egy egyiptomi járat is érkezett Hollandiába péntek este, fedélzetén 56 holland állampolgárral - tették hozzá.
Hollandia állampolgárainak hazahozatala céljából a hétvégén további két járatot tervezett indítani az ománi Maszkatból, azonban a "biztonsági helyzet miatt" ezek indulását bizonytalan időre elhalasztották - tájékoztattak.
"A biztonság elsődleges fontosságú. A minisztérium óráról órára figyeli a helyzetet a légitársaságokkal együtt" - idézte a holland külügyminisztérium illetékes szóvivőjét a Dutch News című, angol nyelvű holland hírportál.
A gépen utazókat telefonon értesítették, a járatot üzemeltető Corendon légitársaság az érintetteket egy következő járatra irányítja át.
Tom Berendsen holland külügyminiszter elmondta, mintegy 9500 holland állampolgár töltött ki űrlapot, amelyen hazaszállítását kérte, közülük mintegy 5000-en jogosultak kormányzati segítségre. A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy a legtöbben "jövő hét végéig" hazatérhetnek.
Berendsen elmondta: a holland védelmi minisztérium felajánlotta katonai repülőgépeit a segítséget kérők hazahozatalához olyan területekről, ahol a repülőterek zárva vannak, és túl veszélyes lenne a buszos közlekedés.
A holland kormány által a közel-keleti régióból hazahozott emberektől a kabinet 600 euró hozzájárulást kér - tette hozzá tájékoztatásában a holland hírportál.
Legyen vége a bombázások zajának, hallgassanak el a fegyverek, hogy meg lehessen hallani a népek szavát - mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében, amelyben a nemzetközi nőnapról is megemlékezett.
A pápa mély megrendülését fejezte ki az Iránból és az egész Közel-Keletről érkező hírek miatt.
Iránban az illetékes testület kiválasztotta az ország új legfőbb vezetőjét, aki utódja lesz a február 28-ai izraeli-amerikai légitámadások során megölt Ali Hamenei ajatollahnak - közölték vasárnap az iráni Szakértők Gyűlésének tagjai, anélkül, hogy közzétették volna a megválasztott személy nevét.
- nyilatkozta Ahmad Alamolhoda, a Szakértők Gyűlésének tagja, akit a Mehr félhivatalos iráni hírügynökség idézett. A testület titkársága a nevet később fogja bejelenteni - tette hozzá.
Az iráni hatalom középpontjában álló legfőbb vezető - aki minden állami ügyben kimondja az utolsó szót - az Iszlám Köztársaság legfőbb politikai és vallási hatósága.
"A legalkalmasabb jelöltet választották meg, akit a Szakértői Gyűlés többsége jóváhagyott" - nyilatkozta Mohszen Hejdari, Huzesztán tartomány képviselője a közgyűlésben az ISNA hírügynökség jelentése szerint.
"A Nagy Sátán szintén megemlítette a képviselők által megválasztott (személy) nevét" - tette hozzá a nyilatkozó, utalva az Egyesült Államokra.
Donald Trump csütörtökön kijelentette, hogy "be kell vonni" őt Ali Hamenei utódjának kiválasztásába, és jelezte, nem fogadja el, hogy Hamenei fia vegye át a hatalmat.
A testület egy másik tagja, Mohammad Mehdi Mirbagheri egy, a Fars hírügynökség által közzétett videóban megerősítette, hogy "a többségi álláspontot tükröző határozott vélemény született".
Ajatollah Ali Hamenei február 28-án halt meg, amikor az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen.
Az iráni vezetők kategorikusan elutasították azt az elképzelést, hogy az amerikai elnök bármilyen szerepet is játszhatna utódjának kijelölésében.
Vasárnap az izraeli hadsereg perzsa nyelvű X közösségi fiókján azzal fenyegetőzött, hogy "célba veszi" a Szakértői Gyűlés tagjait.
Izrael "továbbra is szorosan figyelni fog minden utódra és minden olyan személyre, aki utód kinevezésére törekszik" - figyelmeztetett a hadsereg.
Spanyolország evakuálta teheráni nagykövetségét - közölte José Manuel Albares külügyminiszter az X közösségi oldalon, azt követően, hogy a nagykövet és az eddig az iráni fővárosban maradt alapvető személyzet átlépte az azerbajdzsáni határt a hétvégén.
- fogalmazott a tárcavezető, hangsúlyozva, hogy a kormány prioritása a spanyol állampolgárok és a külügyi szolgálat biztonsága.
Tájékoztatása szerint a régióban található többi spanyol nagykövetség, valamint a külügyminisztérium iráni háborúval foglalkozó válságközpontja továbbra is a nap 24 órájában működik, és elérhető a segélyvonalakon keresztül. "Továbbra is dolgozunk a spanyolok védelmén" - jelentette ki a miniszter.
José Manuel Albares külügyminiszter az El País című spanyol országos napilapnak adott, vasárnap megjelent interjúban beszélt az iráni háború Európa számára várható súlyos következményeiről, kiemelve a "megélhetési költségek emelkedését", valamint a "kétségbeesett menekültek tömeges és ellenőrizetlen érkezését".
- fogalmazott, hozzátéve, hogy mindez "egy olyan háború miatt forog kockán", amelyről Európát nem tájékoztatták.
Mint mondta, ez egy egyoldalú háború, amely megsérti a nemzetközi jogot, amelynek következményei előre nem láthatók vagy kiszámíthatók, és amely kevesebb mint egy hét alatt már destabilizálta az egész Közel-Keletet. "Ez több mint elegendő ok arra, hogy ez a (spanyol) kormány vezető szerepet vállaljon a háború elutasításában. A demokrácia, a fejlődés, a stabilitás és az emberi jogok soha nem jönnek bombákkal az égből" - jelentette ki a spanyol külügyminiszter.
Az izraeli hadsereg (IDF) légiereje újabb hullámban támadta Iránt és a libanoni síita Hezbollah milíciát, csendes éjszaka után ismét volt légiriadó Izraelben iráni ballisztikus rakéták miatt.
Izrael északi részein több légiriadó volt az utóbbi órákban Libanonból küldött drónok miatt, és az ország középső részein is újra megszólaltak reggel a szirénák a csöndes éjszaka után, mert rakétákat indítottak Izraelbe Iránból.
A rendőrség bejelentette, hogy Haifa körzetében elfogórakéta-darabok zuhantak le, kisebb anyagi kár keletkezett, de sérültek nincsenek. Felszólították a lakosságot, hogy tartsák be az utasításokat, ne közelítsék meg a becsapódások helyét, és ne érintsék meg a repeszeket vagy az elfogórakéták roncsait.
Éjszaka telepesek és palesztinok csaptak össze Ciszjordániában. Az IDF jelentése szerint két palesztin meghalt a lövöldözésben, egy harmadik pedig fulladás miatt vesztette életét. Az esetet azonnal kivizsgálták a helyszínen az IDF, valamint a rendőrség és a határőrség képviselői. Az ügyben büntetőeljárás indult.
"Ez elfogadhatatlan esemény. Nincs és nem is lesz tolerancia azokkal a civilekkel szemben, akik saját kezükbe veszik a törvényt. Az ilyen cselekedetek veszélyesek, nem képviselik sem a zsidó népet, sem Izraelt, elterelik figyelmünket a védelem és a terrorizmus elleni fellépés feladatáról, és aláássák a térség biztonságát és stabilitását"- közölte a kivizsgálást vezető Avi Blot vezérőrnagy.
Az izraeli közlekedési minisztérium közzétette mentőakciójának tervét, amellyel a még mindig mintegy hétezer, múlt szombat óta az Egyesült Arab Emírségekben rekedt izraelit próbálják hazaszállítani. Különleges mentőjáratokat indítanak emirátusi légitársaságokkal együttműködésben, díjmentesen.
A gyermekes családokat, a hatvanöt év felettieket valamint a nőket és a humanitárius eseteket két mentőjárattal közvetlenül Izraelbe szállítják. A többieket először Athénba repítik, és onnan térhetnek vissza, de az Athénból Tel-Avivba érkező járatért nekik már fizetniük kell.
Az olasz haditengerészet Federico Martinengo nevű hadihajója vasárnap délután érkezik meg Ciprushoz - közölte a római védelmi tárca, amely a többcélú fregattal csatlakozott az iráni dróntámadások érte sziget védelmét biztosító európai erőkhöz.
A Federico Martinengo a haditengerészet egyik legmodernebb, FREMM osztályú, többcélú fregattja.
Guido Crosetto védelmi miniszter március 5-én jelentette be a római parlamentben, hogy Olaszország részt vállal a védelmi műveletben, amely Franciaországgal, Spanyolországgal, Hollandiával, Lengyelországgal közösen Ciprus védelmét kívánja garantálni.
Az Iránnal szembeni izraeli-amerikai hadművelet első napjaiban a szigetet több iráni tróntámadás érte.
Az olasz védelmi minisztérium szombat esti közlése szerint Guido Crosetto válságülést tartott, amelyen többek között a védelmi vezérkar, a nemzeti fegyverkezési igazgatóság, valamint a védelmi ipar képviselői vettek részt. Az egyeztetésen, amelyen közel százharmincan voltak jelen, felmérték az olasz védelmi rendszer rendelkezésre álló eszközeit, és a folyamatban levő védelmi eszközgyártást.
Guido Crosetto a nemzeti védelem minél gyorsabb erősítését szorgalmazta, hangsúlyozva, hogy minimálisra kell csökkenteni a védelmi hatékonyságot lassító bürokratikus eljárásokat. A miniszter elengedhetetlennek nevezte, hogy Olaszország védelmi rendszerének elemei egymással összhangban és gyorsan legyenek képes működni a geopolitikai és gazdasági szempontból is "egyre inkább torzuló" nemzetközi helyzetben.
Az Egyesült Államok és Izrael éjszaka négy olajraktárat és egy logisztikai központot támadott az iráni fővárosban, Teheránban és környékén - közölte vasárnap egy iráni tisztségviselő, aki szerint a támadásokban négy ember meghalt. A teheráni kormányzó közlése szerint a fővárosban az ellátás ideiglenesen szünetel.
A cégvezető azt is közölte, hogy Irán "elegendő" üzemanyag-tartalékot tart országszerte raktárakban.
Az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítói szerint az olajraktárakat ért támadások miatt keletkezett tűz füstje éjszaka elborította az iráni főváros égboltját, és még kora reggel is fekete füst borult Teheránra.
Az üzemanyag-ellátó hálózat károsodása miatt Teheránban az ellátás ideiglenesen szünetel - közölte vasárnap Mohammad Szadegh Motamedian teheráni kormányzó, akit az IRNA hivatalos hírügynökség idézett.
Legalább négy ember meghalt és tíz megsebesült egy bejrúti szállodát ért támadásban - jelentette be vasárnap a libanoni egészségügyi minisztérium.
Izrael azt közölte, hogy az iráni Forradalmi Gárda vezetőit vette célba a libanoni fővárosban. A támadás célpontja a Ramada szálloda volt a tengerparton, egy turisztikai övezetben, amelyet eddig elkerültek az Irán-barát síita mozgalmat célzó izraeli támadások.
Egy autó sofőrje életét vesztette Dubajban, amikor egy elfogott rakéta törmelékei a járművére zuhantak - közölték helyi biztonsági források.
Az eset az al-Barsa városnegyedben történt, az áldozat egy ázsiai származású férfi volt - közölték az emírségek hatóságai.
Az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Mohamed bin Zájid sejk Ál Nahajan a nap folyamán az Abu Dhabi TV csatornán az emberekhez szólva azt mondta, az ország "háborús időket él", de azt ígérte, minden korábbinál erősebben fognak kikerülni a válságból.
Irán szombaton több drón- és rakétatámadást indított térségbeli arab országok ellen.
Bagdadban az amerikai nagykövetség épületét vették célba rakétákkal. Az iraki légvédelem három rakétát elfogott, míg egy rakéta egy nyílt terepen csapódott be - közölték helyi biztonsági források.
