Áramszünetek és kriptovaluták: hogyan hátráltatja az ideológia az energiaválság megoldását?
A 2025-ös év úgy vonul be a történelembe, mint az az év, amikor az áramszüneti figyelmeztetések valóra váltak.
Először április 28-án Spanyolországban és Portugáliában, majd július 4-én kisebb mértékben a Cseh Köztársaságban következett be széles körű áramkimaradás.
Ezek az események világosan megmutatták, hogy civilizációnk mennyire függ az áramellátástól. Spanyolországban és Portugáliában több órán keresztül gyakorlatilag semmi sem működött - a bankkártyák és a pénztárgépek nem voltak működőképesek, a vásárlás pedig szinte lehetetlenné vált. A következmények listáját még hosszan lehetne sorolni.
Az események kivizsgálása, ahogy az lenni szokott, több hónapig tart. Spanyolországban még nem fejeződött be. Amikor az ilyen vizsgálatok véget érnek, általában már senkit sem érdekel. Legrosszabb esetben az áramkimaradások megismétlődnek, és egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak. Ez elfeledteti az eredeti áramkimaradásokat.
Ezen események kapcsán félrevezető vita folyik arról, hogy a megújuló energiaforrások (RES) okolhatók-e az áramkimaradásokért. Ez a vita azért problematikus, mert a megújuló energiaforrások hibáztatása olyan, mintha arra panaszkodnánk, hogy süt a nap vagy fúj a szél.
Ráadásul évtizedek óta kevés beruházás történt az átviteli hálózatokba, annak ellenére, hogy a villamos energiától való függőség folyamatosan növekszik. Az adatközpontok megjelenése és az elektromobilitás elterjedése tovább növeli ezt a terhet.
A szakértők már régóta rámutattak ezekre a problémákra, de megoldásuk csak késlekedett, amíg láthatóvá nem váltak. Az áramkimaradások most világossá teszik, hogy komoly problémáink vannak, de ezek nem előre nem láthatóak, hanem éppen ellenkezőleg, várhatóak voltak.
Erre példa a német és dán szélerőművek, amelyek nagy mennyiségű energiát termelnek éjszaka, amikor alacsony az áram iránti kereslet.
Itt jutunk el egy lehetséges megoldáshoz, amely az áramkimaradásokkal kapcsolatos. A többletenergia szabályozásának egy nagyon praktikus módja a kriptovaluta-bányászati farmok használata. A bányászat energiaigényes, ezért nagy mennyiségű többletenergiát képes elnyelni. Ugyanakkor rugalmas - a nap bármely szakában és az éjszaka bármelyik szakában működtethető. Papíron és a gyakorlatban ez egy elegáns megoldás, amely valóban működik.
A bányászok részt vesznek a keresletre reagáló programokban, amelyek során leállítják működésüket, és felszabadítják a hálózati kapacitást a villamosenergia-igény csúcsidőszakában (például extrém hőséges események idején). Az olyan vállalatok, mint a Riot Blockchain vagy a Marathon Digital Holdings szerződéseket kötnek az ERCOT hálózatüzemeltetőjével, amelyek pénzügyi kompenzációt biztosítanak számukra ezért a rugalmasságért.
A kérdés tehát a következő: ha ez a megoldás működik az Egyesült Államokban, miért ne működhetne Európában is?
Több oka is van annak, hogy elutasítják ezt a megoldást. Az első az a meggyőződés, hogy a kriptovaluták haszontalanok és szükségtelenek. Ebben az összefüggésben a bányászfarmok áramfogyasztását nem hatékony energiapazarlásnak tekintik.
Norvégia kiváló példa erre. Ez az ország a vízerőműveknek köszönhetően rengeteg villamos energiával rendelkezik, ami kezdetben sok bányafarm-üzemeltetőt vonzott. A helyzet azonban gyökeresen megváltozott.
A Munkáspárt által vezetett norvég kormány 2025 júniusában bejelentette, hogy ideiglenes tilalmat vezet be az olyan energiaigényes Proof of Work (PoW) technológiákat használó kriptovaluták, mint például a bitcoin bányászatát célzó új adatközpontok építésére. A tervek szerint ez 2025 őszén lépne hatályba.
A kriptobányászathoz való hozzáállás és annak az átviteli rendszer stabilizálásában való részvétele az ideológiai gondolkodás példája, amely felülírja a pragmatizmust. Hány áramkimaradást kell még látnunk, mielőtt az ideológiai elfogultságok átadják helyüket a gyakorlati megoldásoknak?
A bitcoin a múlt héten ellenállt az erős amerikai munkaerőpiaci adatoknak, amelyek gyakorlatilag kizárták a júliusi Fed-kamatcsökkentés lehetőségét. A befektetőknek így búcsút kellett inteniük a 2025 végéig három kamatcsökkentés reményének. A legvalószínűbb forgatókönyv tehát egy, esetleg két kamatcsökkentés ebben az időszakban.
A Bitcoin ellenállóképességét a negatív hírekkel szemben egyesek a további növekedésre való felkészülés jeleként értelmezik. Ez a hipotézis azonban felveti azt a kérdést, hogy milyen információk lökhetik a bitcoin árfolyamát a történelmi csúcsok fölé. A stabilitás annak bizonyítékaként is felfogható, hogy a befektetők minden áresést megvárnak, hogy beszállhassanak. A buy the dip stratégia nagyon nyereségesnek bizonyult az elmúlt hónapokban.
