2021. július 28., 09:52

Amerikai-orosz tárgyalások Genfben

A hadászati stratégiai stabilitásról és a nukleáris fegyverzet-ellenőrzésről is tárgyalásokat kezd ma az Egyesült Államok és Oroszország Genfben. A kétoldalú kapcsolatok romlása közepette a két ország az elmúlt években számos ilyen jellegű szerződést felmondott. 

Svájci dumaparti
Vlagyimir Putin és Joe Biden
Fotó: TASR
Egy nukleáris háborúnak nincsenek győztesei”

– szögezte le júniusi, genfi találkozóján Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök. A két vezető egyetértett abban is, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak átfogó kétoldalú párbeszédet kell indítania a hadászati stratégiai stabilitásról. Ennek az első lépcsőfoka szerdán Genfben lesz, ahol orosz–amerikai tárgyalások kezdődnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.

A két ország legutóbb, a nukleáris fegyverzet-ellenőrzés iránti elkötelezettségének bizonyítékaként, pár hónappal ezelőtt meghosszabbította a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött új Start-szerződést. A dokumentum még 2011-ben életbe lépett: ez egy olyan fegyverzetkorlátozási rendszer része, amelynek célja a katonai versengés – azon belül is a fegyverkezési verseny – szabályozása. A két ország korábban is kötött hasonló egyezményeket: ilyen volt az INF-szerződés, amelyet még 1987-ben írtak alá és a célja a közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolása volt. A szerződést 2019-ben felmondták. De ide sorolható az úgynevezett Nyitott égbolt egyezmény is. Ezt a fegyverzetkorlátozási megállapodást 1992-ben dolgozták ki, majd jóval később, 2002-ben lépett életbe: a dokumentum lehetővé tette a részt vevő 35 államnak – köztük az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Magyarországnak is –, hogy fegyvertelen megfigyelési repüléseket végezhessenek egymás területe felett. A cél a katonai tevékenység átláthatóságának biztosítása volt. Tavaly viszont Washington arra hivatkozva lépett ki az egyezményből, hogy Moszkva megsértette a megállapodást, mivel egyes vidékei felett korlátozta vagy meg is tiltotta a repüléseket.

A mostani találkozó előtt kiderült az is, hogy Vlagyimir Putyin két továbbfejlesztett, „végítélet napja” repülőgép gyártását rendelte meg az orosz hadseregtől arra az esetre, ha egy esetleges atomháború következne be. A gépek parancsnoki és irányítási központként működnének egy pusztító atomkonfliktus esetén. A repülőgép célja, hogy támadás esetén biztonságba juttassa Oroszország felső vezetését és lehetővé tegye számukra a fegyveres erőkkel való kapcsolattartást.

Gyors ütemben korszerűsíti nukleárisfegyver-arzenálját több atomnagyhatalom is. A stockholmi Békekutató Intézet elemzése szerint 2021 elején az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság, Franciaország, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea összesen 13 080 nukleáris robbanófejjel rendelkezett, ami 320-szal kevesebb, mint az előző évben. A felmérés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek az adatok a leszerelt robbanófejekre vonatkoznak. Ezek nélkül a teljes globális arzenál 9380-ról 9620-ra nőtt 2020 és 2021 között. Kína például – a The Washington Post napilap értesülése szerint – több mint száz rakétakilövő állomást épít az ország nyugati, sivatagos területén, ami miatt Moszkva és Washington is aggódik.

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő  úgy fogalmazott: a mai, genfi találkozó egy fontos állomás, ugyanis korábban, a Trump-éra alatt elzárkóztak az ilyen jellegű tárgyalásoktól. A szakértő kiemelte, hogy az USA és Oroszország rendelkezik az atomfegyverek 90 százalékával, hozzátéve, hogy egy-két eszköz is veszélyes lehet, de a két országnak 14 -14,5 ezer atomeszköze van. Ezek idővel elöregednek és a megsemmisítésük rendkívül költséges. Arról is tárgyalnak majd, hogy ezekből ki mennyit szerel majd le. A szakértő hozzátette: ez hosszú tárgyalási folyamat lesz.

Sajtóhírek szerint a mostani tárgyalások amerikai küldöttségét Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes vezeti, aki még a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás kulcsfontosságú tárgyalója volt.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.