Állva tapsolták a volt cseh elnököt az AfD konferenciáján
Václav Klaus volt cseh elnök és Tomio Okamura, a cseh képviselőház elnöke pénteken felszólalt a német Bundestagban az Alternatíva Németországért (AfD) párt által szervezett konferencián.
Klaus elítélte a párt démonizálását, amely abszurd, de sok embert érint. Okamura szerint az AfD diszkriminációval szembesül Németországban; azt kívánta neki, hogy végre nyerje meg a választásokat, és üljön be a német kormányba.
A "Az AfD frakció első demokratikus kongresszusa a német Bundestagban" című kétnapos konferenciát az AfD két elnöke, Alice Weidel és Tino Chrupalla nyitotta meg. Bírálták a szólásszabadság korlátozását Németországban.
Chrupalla szerint a konferencia célja, hogy "tematizálja a demokrácia eltorzulását és átrajzolását a mai Németországban".
Az AfD társelnöke más pártok politikusai mellett a médiát is bírálta, amely szerinte "kioktatási intézményekké" változott. Klaus, aki németül mondta el beszédét, az AfD démonizálását abszurdnak, de sajnos sok embert érintő-nek nevezte. A volt elnök már 2016-ban, a stuttgarti AfD-gyűlésen elmondott beszédében is bírálta a párt démonizálását.
Beszédében arra is rámutatott, hogy Csehországban „gyakorlatilag nincs bejutási lehetősége az állami médiába, vagy korrekt kifejezéssel szólva a közmédiába”. Ennek oka állítólag az Oroszországról és az EU-ról vallott nézetei, de az is, hogy „az AfD oldalán áll”.
– mondta cseh nyelven tartott beszédében.
Okamura az AfD-konferencián azt mondta, hogy a szólásszabadság a „népszerűtlen, kellemetlen és ellentmondásos” nézetek védelmét szolgálja.
Klaus és Okamura is választási sikert kívánt az AfD-nek. Klaus reményét fejezte ki, hogy három német tartományban – Szász-Anhaltban, Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben – sikeresen fog szerepelni az őszi választásokon. Felmérések szerint az első kettőben a szavazatok 35-41 százalékát szerezheti meg. Okamura azt kívánta az AfD-nek, hogy nyerje meg a következő parlamenti választásokat, és „végre legyen része a német kormánynak”.
Tavaly májusban a német titkosszolgálat, a BfV kimutathatóan szélsőjobboldalinak minősítette az AfD-t. A párt emiatt bírósághoz fordult, a bíróság pedig a jogerős bírósági ítéletben elrendelte, hogy a BfV hagyja abba az ilyen címkézést. A tavalyi előrehozott Bundestag-választásokon az AfD a szavazatok 20,8 százalékát kapta, és Németország legerősebb ellenzéki pártja lett. A jelenlegi közvélemény-kutatások a szavazatok 27-30 százalékát jósolják neki. Egyértelműen megnyerné a választásokat, a sorrendben második, a CDU körülbelül 22-24 százalékot érne el.
