Alkotmányossági óvás a román kormány közigazgatási reformcsomagja ellen

A Romániában a Nép Ügyvédjének nevezett hivatal szerint a jogszabály sérti a jogbiztonságra, a jogszabályozás kiszámíthatóságára, az egyenjogúság elvére, a magántulajdon, illetve a polgárok szociális védelmére vonatkozó alkotmányos elveket. Az ombudsman óvásában arra hivatkozik, hogy az alkotmány nem teszi lehetővé az alapjogok és az alapvető állami intézmények működésének sürgősségi kormányrendeletekkel történő szabályozását.

A panasz szerint az is kifogásolható, hogy a sürgősségi kormányrendelettel 34 - különböző területet érintő - jogszabály módosult, anélkül, hogy a rendelet egy egységes és jól meghatározott szabályozási célt kijelölt volna.

A költségvetési hiány csökkentését célzó korábbi intézkedéseit az Ilie Bolojan vezette négypárti bukaresti kormány még úgynevezett kormányzati felelősségvállalással fogadta el. Ez az eljárás kiiktatja ugyan a parlamenti vitát - ilyen esetekben csak a kormány megbuktatásával lehet elgáncsolni a jogszabályt - de már a törvénycsomag kihirdetése előtt alkotmányossági óvást lehet benyújtani ellene, amelynek elbírálása akár hónapokig hátráltathatja hatályba lépését, miként történt ez az igazságügyi nyugdíjreform esetében.

A még elfogadásra váró 2026-os állami költségvetés megalapozásához nélkülözhetetlennek tartott, a koalíciós belviták miatt több mint fél évig halogatott reformcsomag esetében a kormány azért folyamodott a sürgősségi rendelethez, mert ez a jogszabály életbe léptetésének leggyorsabb módozata.

Az ilyen módon kiadott jogszabályok azonnal hatályba lépnek, jóváhagyásukról, módosításukról vagy elvetésükről utólag dönt a kétkamarás parlament. A sürgősségi kormányrendeletek ellen csak az ombudsman emelhet alkotmányossági óvást, de ezzel nem függeszti fel a jogszabály hatályát.