Alacsony a részvétel a francia önkormányzati választások második fordulójában
A választásra jogosultak alig 15,29 %-a adta le vasárnap délig szavazatát Franciaországban a helyhatósági választások második fordulójában, ez több mint 6 százalékkal kevesebb a legutóbbi, hat évvel ezelőtti adatokhoz, valamint 3-mal a márciusi első fordulóhoz képest - közölte a francia belügyminisztérium, amely a felmérések alapján nem számít arra, hogy estig emelkedni fog a választási hajlandóság.

Az első fordulóban - amelyet a koronavírus-járvány miatt március 17-én kihirdetett általános karantén bevezetése előtt két nappal rendeztek meg - a választóknak alig 44 százaléka vonult az urnákhoz, ami Franciaországban rekordalacsony részvételnek számít.
Az ország néhány nappal később az egyik fő európai járványgóc lett, eddig csaknem 30 ezren vesztették életüket és még jelenleg is több mint 9 ezren szorulnak kórházi kelezésre, de a betegek száma az április 9-i tetőzés óta napról napra csökken.
Elemzők szerint az alacsony részvételnek ugyanakkor nem kizárólag a járványtól való félelem az oka, hanem a sajátos politikai helyzet is.
A tömeges távolmaradás már március közepén felborította a pártok közti erőviszonyokat és nem kedvezett az elnöki pártnak, amely azokban a nagyvárosokban, ahol önálló jelöltet indított (Párizs, Marseille, Lille), nem tudott az élre törni, így a korábbi várakozásokkal ellentétben várhatóan egyetlen jelentősebb város vezetését sem tudja vasárnap megszerezni. Még ott sem számít esélyesebbnek Macron pártja, ahol a második fordulóban koalícióra lépett a jobboldallal (Lyon, Bordeaux).
Az államfő néhány napon belül kormányátalakítást tervez, hogy új lendületet adjon a kormányzásnak a következő elnökválasztás előtt. A kormányátalakítás mértéke a második forduló eredményeitől és a biztosnak látszó kormányzati vereség mértékétől függ, ahogy az is, hogy a köztársasági elnök meneszti-e Edouard Philippe miniszterelnököt, aki a normandiai Le Havre-ban indul a polgármesteri székért, amelynek kormányfői kinevezése előtt már polgármestere volt, s az első fordulóban 43 százalékkal az élen végzett.
A jobboldalról érkezett miniszterelnök tetszési mutatója (50 százalék) jóval meghaladja Emmanuel Macronét, aki viszont a koronavírus-járvány után szociális és zöld fordulatot tervez a kormányzásban. Az viszont nem egyértelmű, hogy ezt egy jobboldali miniszterelnökkel végre tudja-e hajtani, még akkor is ha az népszerű, vagy pedig meneszti őt, és egy baloldalról érkezett politikust nevez ki új kormányfőnek.
A szavazóhelyiségek többségét este 6 órakor zárják, de a nagyvárosokban este 8 óráig járulhatnak a választók az urnákhoz.