Akadálypályára hasonlít az EU nyugat-balkáni bővítése
A Magyar Nemzet online oldalán arról ír, hogy újra akadályokba ütközik a nyugat-balkáni EU-integrációs folyamat: a hónapok óta vétóval fenyegető Bulgária a minap ismét nyelvi és történelemértelmezési különbségeket emlegetett fel Észak-Macedóniával összefüggésben.
A tagállamok november elején fogadnák el hivatalosan a csatlakozási kerettervet mind Szkopje, mind Tirana esetében, Szófia ezt vétózná meg. Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai biztosa még október elején arra emlékeztette a viszályos feleket, hogy mindketten érdekeltek a probléma megoldásában.
A bolgárok még augusztusban juttattak el egy dokumentumot az EU-államoknak, amelyben kreáltnak nevezték a macedón identitást, mondván: annak a mai formáját a jugoszláv kommunisták alakították ki, az uniós csatlakozási folyamatnak pedig nem szabad legitimálnia az autoriter rezsimek hagyatékát. E történelemfelfogás szerint a mai Észak-Macedónia szláv lakossága bolgár etnikumú, s a mindenkori nagyhatalmak geopolitikai érdekei nyomán nem egyesülhetett soha a bolgár nemzet.
Szófia a bolgár eredetet és közös történelmet szeretné viszontlátni az oktatásban és a hivatalos kommunikációban is. A második világháborúban a németekkel szövetséges Bulgária elfoglalta a jugoszlávoktól Macedóniát, amit a macedón történetírás ugyanakkor a bolgár fasiszta megszállás időszakának nevez. A mai macedón identitás ezen bolgárellenes elemét nevezi Szófia kreáltnak.
Elemzők szerint a görög–macedón névvitához képest a bolgár–észak-macedón csörte keményebb dió, ugyanis mindkét ország identitásértelmezését alapjaiban érinti. 2017-ben egy különbizottság is létrejött az ellentét rendezésére, de források szerint az elmúlt időszakban ez gyakorlatilag nem végzett munkát.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja október elején járt Szkopjéban, ahol kiemelte: a bolgár és észak-macedón félnek egyaránt érdeke, hogy mielőbb megoldást találjanak a vitás kérdésekre. A probléma komoly, de lehet rá megoldást találni – húzta alá.
Az Ursula von der Leyen vezette, geopolitikainak nevezett uniós bizottság irányadó programja a nyugat-balkáni bővítés, ami mindenkori magyar külpolitikai érdek is. A munkát nagyban nehezítik ugyanakkor a régióra jellemző történelemértelmezési dilemmák, egy-egy ilyet ugyanis évtizedekbe telhet megoldani.
Az uniós integráció ügye hasonlóképp bonyolultnak bizonyul. Emlékezetes az is, hogy az EU-tagállamok egy része hajlamos a szkepticizmusra a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatosan: 2019 októberében – még a Von der Leyen-bizottság hivatalba lépése előtt – Franciaország, Hollandia és Dánia is megvétózta a tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával. A patthelyzet feloldását követően szerencsére Albánia és Észak-Macedónia is nagyon érett választ adott a történtekre, nem döntöttek úgy, hogy hátat fordítanak Európának. Ennek épp az ellenkezője történt, és felgyorsították a reformfolyamatokat.
A kormányközi együttműködést még 2014-ben hívták életre abból a célból, hogy előmozdítsa a Balkán uniós integrációját. Az EU-csatlakozási tárgyalásokat már folytató Szerbia, illetve Montenegró, valamint Észak-Macedónia, Albánia és a potenciális tagjelölt országok, Bosznia-Hercegovina és Koszovó is tagjai a kezdeményezésnek. A V4-ek érdekeit ebben a formátumban Lengyelország képviseli.
