A világörökség része lett az erdélyi Verespatak
A világörökség részévé nyilvánította kedden az aranybányászatáról híres erdélyi Verespatakot és környékét az UNESCO világörökség bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán.
Ez azt jelenti, hogy a kanadai Gabriel Resources társaság romániai leányvállalata, a Rosia Montana Gold Corporation már biztos, hogy nem nyithatja meg az erdélyi településen a másfél évtizede tervezett aranybányáját. A cég a román államot jelenleg szerződésszegés és az elmaradt haszon miatt perli Washingtonban, mintegy 4,4 milliárd dollár kártérítést követelve Bukaresttől.
A nemzetközi jogvita kimenetelét az UNESCO döntése befolyásolhatja. Victor Ponta volt román baloldali miniszterelnök UNESCO döntését megpróbálja nacionalista mederbe terelni, szerinte ennek nagyon örül a budapesti kormány, mivel a sajátjának tekinti Verespatak aranyát. Ilyen jellegű kijelentés magyar kormányzati szereplő szájából ugyanakkor soha nem hangzott el, tehát nem világos, hogy Ponta mire alapozza állítását. A szándéka vélhetően a nacionalista érzelmek felkorbácsolása lehet.
A kormánykoalíció második legnagyobb pártja, a centrista USR-PLUS közleményében azt hangoztatta: az UNESCO döntésével a helyi közösség esélyt kap arra, hogy az örökség megőrzésére építve fejlődhessen.
Verespatak polgármestere, a legnagyobb kormánypárt (a nemzeti liberális párt) színeiben megválasztott Eugen Furdui azonban elégedetlenségének adott hangot a határozat miatt, amely szerinte kedvezőtlen a település lakói számára. A polgármester úgy vélte:
Tánczos Barna, a bukaresti kormány RMDSZ-es környezetvédelmi minisztere úgy vélte:
Az erdélyi magyar politikus éppen Verespatakon tartózkodott kedden, hogy számba vegye a múlt heti árvizek pusztításait.
Románia Dacian Cioloş vezette technokrata kormánya 2016-ban kezdeményezte, hogy nyilvánítsák Verespatakot a világörökség részévé. Bukarest akkor arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen. Verespatakon ma is látogathatók azok a föld alatti járatok, amelyeket a római birodalom aranybányászai ástak mintegy 1900 évvel ezelőtt.
A Cioloş-kormány akkori döntését a háttérben ellenezte Traian Băsescu volt államfő, jelenlegi ep-képviselő és holdudvara, amely a bánya megnyitását támogatta.
Az Erdélyi-érchegységben, Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen Romániában, ezért a nyomásnak engedve a bukaresti parlament és a Victor Ponta vezette akkori szociáldemokrata kormány 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet. A tervezett verespataki beruházás kapcsán kirobbant tiltakozások nyomán erősödött meg az akkor még csak fővárosi mozgalomnak számító USR-PLUS pártszövetség elődszervezete, a Nicușor Dan jelenlegi bukaresti főpolgármester vezette USB.
Victor Ponta szerint a budapesti kormánynak kedvez az UNESCO döntése, Romániának ez pedig dollármilliárdokba kerülhet.
A nacionalista érzelmű Victor Ponta volt szociáldemokrata miniszterelnök (2012-2015) kedden, a közösségi oldalán adott hangot annak, hogy nem örül az UNESCO döntésének.
A volt román miniszterelnök szerint noha ez győzelem az USR-PLUS számára, Romániának egy óriási kudarc, arról nem is beszélve, hogy a már folyó washingtoni nemzetközi jogvitában Bukarestnek esélye sincs kedvező döntésre.
Ponta hozzáteszi:
Ilyen jellegű vagy hasonló kijelentés magyar kormányzati szereplő szájából ugyanakkor soha nem hangzott el, tehát nem világos, hogy Ponta mire alapozza állítását.
