A velencei biennále nemzetközi zsűrije lemondott, feltehetően Oroszország és Izrael miatt. A díjakat a látogatók ítélik oda
A velencei Biennále nemzetközi zsűrije lemondott. A kiállítás vezetése nem hozta nyilvánosságra a lépés okait, amely valószínűleg összefüggésben áll az orosz nemzeti kiállítás kritizált jelenlétével. Így idén a kiállítás látogatói döntik el az Arany Oroszlán díjak odaítélését.
A biennálé vezetése csütörtökön jelentette be, hogy a brazil kurátor, Solange Oliveira Farkas vezette zsűri mind az öt tagja benyújtotta lemondását. A zsűrinek két fődíjat kellett volna odaítélnie: az Arany Oroszlán díjat a legjobb nemzeti kiállításnak, valamint a legjobb résztvevőnek az In Minor Keys főkiállításon.
A kiállítás vezetése csütörtökön azt is bejelentette, hogy idén a fődíjakat a látogatók szavazatai alapján ítélik oda. A díjátadó ünnepséget ezért elhalasztják május 9-ről november 22-re, a Biennále zárónapjára.
Nyilvánvaló utalással a zsűri korábbi döntésére a vezetőség kijelentette, hogy az Arany Oroszlán díjért a legjobb nemzeti kiállítás kategóriában az összes, a hivatalos listán szereplő ország versenyez, így Oroszország és Izrael is.
Éppen az orosz nemzeti részvétel váltott ki heves kritikát az ukrajnai háború miatt. Az orosz állami intézmények által kiválasztott művészek jelenlétét két tucat európai ország kulturális miniszterei bírálták. Az Európai Bizottság azzal fenyegetőzött, hogy megvonja a biennálétól az uniós támogatásokat, az olasz kulturális minisztérium pedig – amelynek nincs közvetlen befolyása a kiállítás irányítására – vizsgálóbizottságot küldött Velencébe.
Oroszország az elmúlt két biennálén nem vett részt. 2022-ben a kurátor és a művészek lemondása miatt nem vett részt, ami az orosz csapatok ukrajnai inváziójának kezdetére adott reakció volt. 2024-ben Oroszország pavilonját Bolívia nemzeti kiállításának adta át. A Nemzetközi Büntetőbíróság 2023-ban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen az ukrajnai gyermekek elfoglalt területekről Oroszországba történő elhurcolása miatt, 2024-ben pedig elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen is, háborús bűnökkel és az emberiség elleni bűnökkel a Gázai övezetben dúló háború során.
