A V4-nek is új lendületet adhat Babiš győzelme
Elsöprő győzelmet aratott a cseh parlamenti választásokon az ANO 2011. Andrej Babiš így 2021 után térhet vissza a hatalomba, ami a cseh belpolitika erőviszonyok újabb átrendeződését vetíti előre. A választások eredménye azonban a közép-európai külpolitikában is változásokat hozhat, aminek részeként az utóbbi években háttérbe szorult V4 együttműködés is új erőre kaphat. A Babiš, Fico és Orbán alkotta politikai tengely így pedig már jelentős erőt képviselhet a brüsszeli döntéshozatallal szemben, ami Közép-Európa érdekérvényesítő képességét is megerősítheti.
A választásokat az ANO 2011 végül a szavazatok közel 35 százalékával tudta megnyerni, amivel 80 mandátumot szerzett cseh parlamentben. Ezzel szemben a Petr Fiala által vezetett SPOLU mindössze 52 mandátumot szerzett, míg a STAN 22, a Kalózpárt 18, az SPD 15, az Autóspárt pedig 13 mandátummal került be a cseh törvényhozásba. A magabiztos győzelem ellenére Babiš ugyanakkor nem tudott abszolút többséget elérni, így koalíciós tárgyalásokkal kell biztosítania a kormányalakításhoz szükséges parlamenti támogatást. Erre alapvetően a szélsőjobboldali SPD, – aminek vezetője már jelezte is, hogy kész koalícióra lépni az ANO-val – valamint a szintén szélsőjobboldali Autóspárt lehet a megfelelő partner, akikkel már meg is kezdődtek az egyeztetések.
Babiš győzelme ugyanakkor nem csupán a belpolitikában, hanem az Európai Unió intézményeivel szemben is változást hozhat. A milliárdos üzletemberből lett politikus retorikájában ugyanis már régóta komoly szerepet játszik a Brüsszellel szembeni kritikus hangvétel, aminek részeként Babiš rendre elmondja, hogy mindig Csehország „nemzeti érdekeit” fogja előtérbe helyezni az uniós kompromisszumokkal szemben. Ez a szemlélet pedig szorosan illeszkedik ahhoz a politikai irányvonalhoz, amelyet az utóbbi időben a magyar és a szlovák kormány is képvisel az unióban.
Így az EP-ben a Fidesz mellett, szintén a Patrióták Európáért pártcsaládban helyet foglaló ANO már nemzetállami szinten is erős szövetséges lehet a szuverenista politikai blokkon belül, amely egyre határozottabban kívánja képviselni a nemzeti érdekeket az uniós döntéshozatallal szemben.
Mindez pedig az utóbbi időben tetszhalott állapotban tengődő Visegrádi Együttműködésre is pozitívan hathat. Az elmúlt években a V4-ek kohézióját a politikai irányváltások ugyanis jelentősen meggyengítették. Míg a cseh és a lengyel kormányok inkább a nyugat-európai partnerekkel való együttműködést helyezték előtérbe, Magyarország és Szlovákia inkább a szuverenista, Brüsszellel kritikus álláspontot képviselte.
A mostani cseh fordulat azonban újra közelebb hozhatja egymáshoz az országokat, hiszen Babiš kormányzása várhatóan az Orbán–Fico-féle politikai narratívához áll majd közel. Ez a közös értékrend pedig jó alapot teremthet arra, hogy a V4-ek ismét egységesen, vagy legalább a korábbiakhoz képest egységesebben lépjen fel az olyan vitákban, mint a migrációs kvóták, a gazdasági szuverenitás, az energiafüggetlenség vagy az agrárpolitika kérdése.
Mindezt pedig a három vezető közti jó személyes kapcsolat is erősítheti. Babiš, Orbán és Fico között már korábban is voltak együttműködési kísérletek, ez a politikai összhang pedig minden bizonnyal a V4-ek újraindításában is jelentős szerepet játszik majd.
A cseh parlamenti választás eredménye tehát a belpolitikai változások mellett a külpolitikában is irányváltást hozhat. Ha a Babiš–Fico–Orbán-tengely stabilan fennmarad, akkor a V4-ek (egyelőre Lengyelország kivételével) ismét képes lehet többé-kevésbé egységesen fellépni a közép-európai térséget érintő legfontosabb kérdésekben. Mindez pedig hosszabb távon egy pragmatikusabb regionális politika alapjait is megteremtheti, ami a térség országainak szerepét is újraértelmezheti az Európai Uniós döntéshozatalban.
