Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a tanácskozásra érkezve úgy nyilatkozott:
Ismeretes, hogy a fehérorosz gazdaság egyik fő eleme a hamuzsírtermelés, Fehéroroszország a világ egyik legnagyobb hamuzsírexportőre. Úgy gondolom, ha ezen a területen sikerül valamit tennie az uniónak, akkor még nagyobb nyomás alá helyezhetnénk Aljakszandr Lukasenko elnök rezsimjét."
Heiko Maas német külügyminiszter szerint az EU most arra összpontosít, hogy célzott gazdasági és pénzügyi szankciókat vezessen be a fehérorosz vezetés ellen, míg litván kollégája, Gabrielius Landsbergis arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország olajexportját kellene az EU-nak korlátozó intézkedésekkel sújtania.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt nyomatékosította, hogy a Ryanair vilniusi járatának minszki eltérítése, továbbá Raman Prataszevics fehérorosz ellenzéki aktivistának és barátnőjének fogva tartása elfogadhatatlan az unió számára. Hozzátette, hogy csütörtökön célzott ágazati és gazdasági szankciók kiszabásáról egyeztet az uniós tagállamok külügyminisztereivel. Az újabb szankciók bevezetéséről várhatóan június 21-én állapodnak meg a miniszterek.
Vasárnap a fehérorosz hatóságok pokolgépes fenyegetésre hivatkozva minszki leszállásra szólították fel a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát. Az utasszállítót a fehérorosz légierő egyik vadászrepülőgépe kísérte a repülőtérre. A gépen utazott Raman Prataszevics fehérorosz ellenzéki is, akit a leszállás után orosz barátnőjével, Szofija Szapegával együtt őrizetbe vettek. Az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács hétfőn egyebek között úgy döntött, hogy a fehérorosz légitársaságokra vonatkozó fel- és leszállási tilalmat javasol bevezetésre az uniós térségben.
Hírmagyarázat: A hamuzsír a fa elégetése során keletkező hamuból kinyert anyag, amelynek fő alkotórésze a kálium-karbonát. Egykor a történelmi Magyarország és Erdély volt a fő exportőre, de előállítása hatalmas erdőterületek kiirtásával járt, ezért a 19. század második felétől kezdve már más módon igyekeztek előállítani. A hamuzsírt elsősorban az üveggyártásban, a bőrök cserzésében, a vászon fehérítésében és a salétromfőzésnél alkalmazták. A hamuzsírkészítés üzemi szintű munkaeljárása három szakaszból állt: a hamu kilúgozásából, a lúg kifőzéséből és a nyers hamuzsír fehérítéséből, kalcinálásából. Ez a technológiai folyamat a 19. század elejére általánosan elterjedt módszerré vált. A száraz fahamut először nedvesítőládákban vízzel meglocsolva egy napig állni hagyták, majd kétfenekű hordókba merték. A hordók felső feneke sűrűn át volt lyuggatva, amire szalmát hintettek, hogy a hamu ne hulljon az alsó részbe. A hordókból a két fenék közötti csapon át lehetett a folyadékot az alattuk álló kádakba leereszteni. Rendszerint 26-32 hordó és ennek megfelelő kád állt egy sorban, melyekhez egy vályún át jutott el a víz. A hamuval megtömött hordóba vizet vagy előző lúgot engedtek, hogy az ellepje a hamut. 24 órai állás után a kioldott lúgot a kádakba eresztették. A feltöltést mindaddig megismételték, míg a lúgba tett tojás el nem merült. Az ilyen lúg töménysége megközelítette a 20%-os hamuzsírtartalmat. A sűrű oldatot képező lúgot vasüstökbe merték át, és beépített katlanokban először gyenge, majd erős tűzőn állandó keverés közben mindaddig főzték, míg a víztartalom el nem párolgott. Az így nyert sűrű massza igen sötét színű lett az elszenesedett szerves részek miatt, ezért is nevezték fekete hamuzsírnak. Ez már értékesíthető árucikk, de a fehérített terméket sokkal jobban megfizették. A kalcinálástól függött ugyanis az áru minősége és kereskedelmi értéke. A jól kalcinált hamuzsír durva szemcsés, kékesfehér, gipsszerű por volt.
