A svéd kormányfőjelölt szigorítaná az EU működését: az orosz vagyonokat lefoglalná, a vétójogot eltörölné
Magdalena Andersson volt svéd miniszterelnök – aki négy év ellenzéki lét után, egy rendkívül szoros győzelmet követően készül visszatérni a kormány élére – alapvető változtatásokat sürget az Európai Unió működésében.
Szorgalmazza a vétójog eltörlését a külpolitikai kérdésekben. Szeretné továbbá, ha Nagy-Britannia visszatérne az EU-ba, megjegyezve, hogy az Egyesült Királyság távozásával Svédország elveszítette legszorosabb szövetségesét. A Politicónak adott interjújában emellett azt is követelte, hogy a befagyasztott orosz vagyont használják fel Ukrajna támogatására, függetlenül a jogi következményektől.
Andersson jelenleg az új svéd kormány megalakításáról szóló választások utáni tárgyalásokat vezeti, de már most véleményt nyilvánít európai politikai kérdésekben. A Politico-interjúban kijelentette, hogy erősíteni kívánja az Európai Unió globális pozícióját. Jelentős akadálynak tartja azt az előírást, amely szerint a külpolitikai döntések meghozatalához a tagállamok egyhangú megállapodása szükséges.
Úgy vélem, a külpolitikai döntéseket minősített többséggel kellene meghozni”
– mondta.
A jelenlegi szabályok értelmében bármelyik tagállam megakadályozhatja a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos döntések többségét. Ezzel szemben a minősített többségi szavazás a 27 tagállam közül legalább 15-nek a hozzájárulását igényelné, amelyek az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselik.
Andersson felidézte saját, 2022-es tapasztalatait is, amikor svéd miniszterelnökként Oroszországgal szembeni szankciókról tárgyalt; megjegyezte, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök akkoriban megnehezítette a megállapodás elérését. Alapvető feltételnek tartja a tagállamok közös döntéshozatali képességét ahhoz, hogy az EU erősebb pozíciót foglalhasson el a globális színtéren. Szándékában áll felvetni a szavazási szabályok megváltoztatásának kérdését Ukrajna és más tagjelölt országok jövőbeli csatlakozásával összefüggésben is.
Véleménye szerint az EU bővítése szükségessé teszi a blokk működési módjának megváltoztatását. Konkrét példa azokra a döntéshozatali folyamatokra, amelyeken Andersson változtatni kíván, a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna védelmének finanszírozására történő felhasználásának kérdése. Tavaly az európai vezetőknek nem sikerült egyhangú megállapodásra jutniuk a Brüsszelben őrzött, befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról. Bart De Wever belga miniszterelnök ellenezte ezt a példa nélküli lépést, jogi és pénzügyi kockázatokra hivatkozva.
Az elmúlt hetekben – egy Németország vezette országcsoport kezdeményezésére – újra fellángolt a vita az orosz vagyonelemek felhasználásáról. Andersson álláspontja egyértelmű a kérdésben:
El kell kobozni és fel kell használni őket”
– jelentette ki. Az orosz vagyonelemek felhasználását előnyösebb megoldásnak tartja az Európai Unió többéves költségvetésének növelésénél – utóbbit Svédország igyekszik korlátozni. Amikor arról kérdezték, hogyan kezeljék a Belgium – ahol a befagyasztott vagyonelemek találhatók – által felvetett jogi aggályokat, tömören válaszolt:
Akkor meg kell oldani a jogi kérdéseket.”
Az interjúban Andersson emellett a Nagy-Britanniával való kapcsolatok jelentős megerősítése mellett is érvelt. Svédország számára érezhető veszteségként jellemezte az Egyesült Királyság európai uniós kilépését, megjegyezve, hogy az ország ezzel elveszítette legszorosabb szövetségesét az európai intézményeken belül.
Jobban szeretnénk, ha az Európai Unió részei lennének. Távozásukkal Svédország elveszítette legszorosabb szövetségesét az EU-ban. Egyetlen más országot sem tölt el ekkora szomorúság, és senki másnak nem hiányoznak annyira, mint nekünk”
– üzente a brit népnek.
Arra a kérdésre, szeretné-e látni az Egyesült Királyság visszatérését az EU-ba, habozás nélkül válaszolt: „Igen. Kérem. Akár már holnap.” Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a döntés magukon a briteken múlik.
De tudom, hogy ez önökön múlik, és már megtartották a népszavazást. Ezt tiszteletben tartjuk, de hiányoznak nekünk”
– tette hozzá.
Nagy-Britannia mellett Svédország leendő miniszterelnöke olyan országokkal is elmélyítené a kapcsolatokat, mint Kanada, Japán és Ausztrália. Véleménye szerint az Európai Unió túl sok időt fordít saját belső problémáinak kezelésére, és inkább a globális szövetségesek keresésére kellene összpontosítania. Támogatja Mark Carney kanadai kormányzó (a Bank of England korábbi elnöke) megközelítését, aki a közepes hatalmak közötti szorosabb együttműködés mellett száll síkra.
