A spanyol kormányfő az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját szorgalmazta
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját szorgalmazta a spanyol miniszterelnök szombaton Barcelonában, a 15 ország vezetőjének és kormányzati szereplőjének részvételével megrendezett IV. Demokráciavédelmi Csúcstalálkozón.
- fogalmazott Pedro Sánchez.
A spanyol miniszterelnök szerint ennek érdekében a multilaterális rendszernek meg kell újulnia, hatékonyabbá, átláthatóbbá, reprezentatívabbá kell válnia. Ennek szellemében kell megreformálni az Egyesült Nemzetek Szervezetét is, továbbá itt az ideje, hogy a szervezetnek női vezetője legyen.
- jegyezte meg.
Pedro Sánchez beszélt arról, hogy a demokráciát nem lehet magától értetődőnek tekinteni, védelme érdekében a digitális kormányzás révén küzdeni kell a dezinformáció és a szélsőségek ellen, valamint az egyenlőtlenség leküzdéséért elő kell mozdítani a társadalmi igazságosságot is.
- hangsúlyozta.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök felszólásásában bírálta az ENSZ-t, amiért "hallgat", amikor a második világháború óta nem volt annyi fegyveres konfliktus egy időben a világban, mint most.
- jelentette ki, egyértelműen Donald Trump amerikai elnökre utalva.
A brazil elnök aggodalmának adott hangot a Kuba körüli események miatt, és - meg nem nevezve az Egyesült Államokat - követelte a sziget elleni blokád megszüntetését.
- tette hozzá.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök, aki 2024-es megválasztása óta először járt hivatalosan Spanyolországban és Európában is, szintén tiltakozott a Kubát fenyegető katonai beavatkozás ellen.
- fogalmazott.
Felszólalásában kifejtette: a demokrácia azt jelenti, hogy a szeretetet a gyűlölet fölé helyezzük, a nagylelkűséget a kapzsiság, a testvériséget pedig a háború fölé. Ismertette javaslatát, miszerint a globális fegyverkezési kiadások 10 százalékát, "több milliárd dollárt" inkább több millió hektárnyi terület újraerdősítésére kellene fordítani egy globális program keretében.
- tette hozzá.
Az elnök felajánlotta, hogy a csúcstalálkozót jövőre Mexikóban rendezzék meg.
Az eseményre érkezve számos európai vezető nyilatkozott a sajtónak a tanácskozás jelentőségéről. Catherine Connolly ír elnök szerint elgondolkodtató,
"hogyan jutottunk el odáig, hogy konferenciát kell tartanunk a demokrácia védelmében".
Mint mondta, elfogadhatatlan a háború normalizálása, ezért a békéért kell dolgozni ezen a fórumon is.
Andreas Babler osztrák alkancellár, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke szerint azért van szükség az ilyen tanácskozásokra, hogy politikai választ adjanak a globális katonai eszkalációra, és
"ellensúlyként szolgáljanak az autoriter szélsőjobboldali szövetségekkel szemben".
David Lammy brit kormányfőhelyettes is hangsúlyozta a progresszív erők fontosságát.
- jegyezte meg.
A demokrácia védelmében meghirdetett tanácskozást először 2024-ben rendezték meg New Yorkban, a magukat progresszívként megnevező vezetők azóta kétszer találkoztak: egyszer a chilei Santiagóban, legutóbb pedig újra New Yorkban.
A csúcstalálkozóval párhuzamosan Barcelona ad otthont a Globális Progresszív Mobilizációs Fórum kétnapos rendezvényének, amelyen több mint száz politikai párt képviselteti magát több mint háromezer résztvevővel.