A Soros-alapítvány volt vezetője szerint Fico rosszabb volt, mint Orbán, mégse kritizálták annyit a médiában
A Magyar Nemzet újabb részleteket közölt a Nyílt Társadalom Alapítvány volt divízióvezetőjével készült több órás Skype-interjúból, amelyben Andrej Nosko többek között arról beszélt, hogy a külföldi újságírók ki vannak szolgáltatva a magyar kollégáiknak, akik erősen torzítanak az ország helyzetével, valamint a kormánnyal kapcsolatban.
Andrej Nosko, aki jelenleg a PILnet európai igazgatójaként dolgozik Budapesten, ezt azzal magyarázza, hogy a külföldi médiumoknál dolgozó újságírók nem beszélnek magyarul, nem tudnak szóba elegyedni az átlagemberekkel, valamint a helyi híreket sem tudják elolvasni, ezért csak másodlagos forrásokra támaszkodva tudnak beszámolni Magyarországról.
A most közölt részletben pedig arról beszélt, ha baloldali (szocialista) miniszterelnöke lenne Magyarországnak, akkor szerinte máshogyan állna hozzá az Európai Unió és a nemzetközi média is. Példaként a korábbi szlovák miniszterelnököt, Robert Ficót említette, aki szerinte „sokkal rosszabb dolgokat tett, mint a magyar kormányfő”, róla mégis jobb képet festettek a nemzetközi színtéren.
– jegyezte meg a Nyílt Társadalom Alapítvány volt igazgatója.
Nosko az interjú egy másik részében kitért a Freedom House-ra is. A nemzetközi szervezet szerinte ugyanis elemzés helyett egy „agitprop” anyagot írt a Szlovák demokrácia helyzetéről, amelynek a lényege az volt, hogy „amikor a barátaid kormányon vannak, akkor az ország jól teljesít, ha pedig nem a barátaid vannak hatalmon, akkor nem teljesít jól. Akkor akármit is csinálnak, nem elég jó”.
A Soros-szervezet korábbi vezetője szerint elfogult volt a Freedom House elemzése Szlovákiával szemben, elképzelhetőnek tartja, hogy más országok esetében is elkövettek ilyen hibákat.
Az Index.hu szerint az Átlátszó arról ír, hogy csőbe húzhatták a Magyar Nemzethez került felvételen szereplőket, hogy olyan dolgokat mondassanak ki velük, amely egybevág a magyar kormány narratívájával. Kamu álláshirdetésekkel toborozhatták ugyanis az interjúalanyokat, akik úgy tudták, hogy egy alapítvány vezetésére jelentkeztek, amelynek célja a koronavírus-járvány alatt előforduló emberi jogi visszaélések kezelése, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés, a szólásszabadság és az információszabadság elősegítése.
A videóhíváson keresztül zajlott (ál)állásinterjúkról képernyőmentéseket is készítettek olyan személyek, akik elmondták az Átlátszónak, hogy ők is jelentkeztek az alapítványi munkára.
