2024. január 24., 11:52

A prágai tömeggyilkosság megdöbbentő következményei

A cseh közvéleményt továbbra is foglalkoztatja a tavaly decemberi prágai tömeggyilkosság, amely során egy diák 15 embert lőtt le.

Tömeggyilkosság Prága
Fotó: Archívum

Hősként ünneplik a lövöldözőt, gúnyolják az áldozatokat, és tagadják, hogy a Cseh Köztársaságban valaha is megtörtént a legnagyobb tömeggyilkosság. Kik ők, miért teszik ezt, és mivel állnak szemben? Artur Janoušek, a Cseh Rádió oknyomozó szerkesztőségének munkatársa járt utána ennek.

Az alábbiakban ismertetjük a vele készített interjú néhány tanulságos részletét. Matěj Skalický volt kérdező.

Kiderült, hogy rendőrség mintegy 200 esetben vizsgálja, hogy sokan jóváhagyták a Károly Egyetem bölcsészkarán történt lövöldözést, vagy azzal fenyegetőztek, hogy megismétli azt. Ez a szám nőtt vagy csökkent azóta, hogy utoljára beszéltünk erről?

Az esetek száma folyamatosan növekszik. A 2024. január 23-i állapot szerint 219. Ondřej Moravčík rendőrségi szóvivő elmondta nekem, hogy a legtöbb ilyen eset közvetlenül a lövöldözés után történt. A rendőrség ekkor néhány nap alatt 70-80 esetet regisztrált. Mostanában már csak időnként, de még mindig vannak olyanok, akik helyeslik a decemberi tragédiát, vagy hasonlóval fenyegetőznek. Nyilvánvaló, hogy ez még mindig nagyon forró téma az emberek körében. 

Néhányukat felkutatta és beszélt velük. Mennyire volt nehéz megtalálni őket?

Nem volt nagyon nehéz, mert a legtöbb ember, akit megtaláltunk a közösségi médiában, nyilvánosan írt kommenteket vagy posztokat. Néhányukat közvetlenül a Facebookon kerestük meg, de ott egyikük sem válaszolt, talán azért, mert újságíróként kérdeztük őket. Bevallottuk, hogy újságírók vagyunk, és arról akartuk megkérdezni őket, hogy miért posztolnak olyan kommenteket, amelyekben hősként ünneplik a lövöldözőt, vagy éppen ellenkezőleg, tagadják, hogy a tragédia egyáltalán megtörtént. Ezért megpróbáltuk őket más módon elérni. Az egyik ilyen ember egy bruntáli férfi volt, aki korábban sikertelenül próbálkozott az elnökválasztáson, így volt mobiltelefon-elérhetőségünk is hozzá.

A másik egy prágai asztalos volt, aki a saját neve alatt írt kommenteket, és a mobilszámát szabadúszóként feltette az internetre. Ezt a férfit könnyű volt elérni. 

Akartak beszélni arról, amit a közösségi médiában posztoltak?

Meglepő módon igen. A sikertelen elnökjelölt talán több mint fél órán keresztül beszélt, sőt, kétszer is visszahívott, hogy elmondja, van még mondanivalója. Ezek olyan emberek, akik már régóta aktívak az interneten, akik valahogyan terjeszteni akarják a gondolataikat, ötleteiket, ezért teszik, hogy gyűlölködő vagy helyeslő kommentekkel felhívják magukra a figyelmet, és aztán beszélhetnek róla.

Mit írt? Miről írt? Miért nyomoz most ellene a rendőrség? Miért került ez az ember a kétszáz másik ember közé, akik iránt a rendőrség érdeklődik, mert például helyeselték, amit a gyilkos tett, vagy gúnyolódtak az áldozatokon?

A bruntáli férfi a Facebookon és az X-hálózaton több tucat kommentet tett közzé, és ezekből rengeteg volt. Vagy saját posztokat írt, vagy mások bejegyzéseihez írt hozzászólásokat. Hősként írt a lövöldözőről. Azt írta, hogy a rendszer ellen lépett fel, hogy a saját életét áldozta fel az igazságért.

Valamilyen módon hősként ünnepelte?

Még Jan Palachhoz is hasonlította. Ő maga mondta, hogy a rendőrség már felvette vele a kapcsolatot, tehát valóban benne van a mintegy kétszáz eset között, amit a rendőrség vizsgál. A rendőrség arra kérte, hogy vegye fel a telefont, ne hagyja el Csehországot. Amikor beszéltem vele, megerősítette, hogy a kommenteket valóban ő írta, nem arról van szó, hogy valaki betört a profiljába és megírta a neve alatt, ezek az ő gondolatai. Ráadásul azt mondta, hogy komolyan gondolja.

Tehát megvédte a nézeteit, és nem mondta, hogy hiba volt vagy hogy bocsánatot kér.

Nem kért bocsánatot, és nem mondta, hogy hiba volt. Többször is megkérdeztem tőle, hogy szerinte a szavai érzéketlenek-e az áldozatokkal és a túlélőkkel szemben, vagy akár szégyelli-e őket. Erre egyszer sem válaszolt nekem. Ehelyett azt ismételgette, hogy a lövöldözés a társadalom hibája volt. Utalt arra, hogy még maguk a diákok is hibásak, és hogy a jelenlegi rendszer, amely bizonyos légkörben neveli az embereket, tehet minderről. Megkérdeztem egy másik kommentelőt is. Ő Prágában él. Megkérdőjelezte az egész tragédiát a bölcsészkaron, a Facebookon azt állította, hogy valójában senki sem halt meg a lövöldözésben. Gúnyos, mosolygós hangulatjeleket (szmájlikat) tett ki mellé. Fotómontázsnak nevezte azt a fotót, amelyen a lövöldöző elől az épület párkányán bujkáló diákok láthatóak, és amely sok helyen megjelent a médiában. Még a nemzeti gyász meghirdetésére is tett vulgáris megjegyzéseket. Felvettem vele a kapcsolatot, és megkérdeztem, miért írta mindezt, mire azt mondta, hogy kiáll mellette, ez az ő véleménye, és a szólásszabadságra hivatkozott.

A riporter szakértőket is megkérdezett a témában

Kik azok az emberek, akik helyeslik vagy tagadják, hogy egyáltalán megtörtént a tömeggyilkosság? Tagjai bizonyos csoportoknak, hajlamosak elhinni a dezinformációt? Röviden, kik azok az emberek, akik ellen a rendőrség nyomoz? Ők minden bizonnyal maguk is dezinformátorok. Megkerestük Dominik Presl dezinformációs és propaganda-szakértőt, aki a Nemzetközi Kérdések Társulásának munkatársa.

Szerinte ezek többnyire olyan emberek, akik már régóta hasonlóan nézeteket terjesztenek a közösségi médiában, és akik csupán kihasználják a decemberi tragikus eseményt eszméik terjesztésére. Harcolnak a kormány, a jelenlegi rezsim ellen; a covid-járvány idején a korlátozások, a vírus terjedését megakadályozó covid-intézkedések ellen harcoltak, tüntetéseket szerveztek; amikor Oroszország két évvel ezelőtt tömeges támadást indított Ukrajna ellen, Oroszországot támogatták, és Vlagyimir Putyin orosz elnököt dicsérték. Azoknak a szerepében tetszelegnek, akik ismerik az igazságot, ami mások előtt rejtve van, és csak ők tudják elmondani, ezért arra kérik a támogatóikat, hogy küldjenek pénzt, hogy a jövőben úgy mondhassák el, ahogyan az valójában van.

Ezek többnyire olyan emberek, akik csak válságról válságra járnak, és abban a pillanatban, amikor valami történik, kihasználják és kritizálják azt?

Igen. Erről Roman Máca aktivista is meg van győződve, aki az interneten hívja fel a figyelmet a félretájékoztatásra és a gyűlölködő kommentekre. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a támadást kigúnyolók vagy helyeslők többsége verbálisan is támadja a nyugati értékeket, a médiát, a nyugatbarát politikusokat, és támogatja Putyin Oroszországát az ukrajnai háborúban. Pontosan ez a helyzet az általunk megkeresett kommentírók esetében is. A bruntáli férfi már régóta aktív a közösségi médiában, és a múltban támogatta az orosz agressziót Ukrajnában, és felszólalt a NATO és az Európai Unió ellen.

 

 

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.