2025. augusztus 27., 19:51

A nyugati polgárok ellenzik a katonák Ukrajnába küldését. Németországban a választók többsége és a miniszterek egy része is ellenzi ezt

A francia és német kormány, amely az úgynevezett „hajlandók koalíciójának” tagja, többször is jelezte, készen áll arra, hogy katonáit Ukrajnába küldje úgynevezett békefenntartó erőként. 

Hogyan tovább?
Fotó: Freepik.com

Ezeknek a békeegyezmény megkötése után az lenne a feladatuk, hogy visszatartsák Oroszországot attól, hogy további támadásokat indítson szomszédja ellen. Ezek a tervek azonban egy kulcsfontosságú ellenállásba ütköznek: a saját állampolgáraikba.

Például a legutóbbi, ezzel a témával kapcsolatos felmérések Németországban azt mutatják, hogy az állampolgárok körülbelül fele ellenzi a Bundeswehr katonáinak Ukrajnába küldését. A legutóbbi három közzétett felmérés közül kettőben ez még enyhe többséget is jelent. Ezzel szemben csak a válaszadók harmada támogatta saját katonák Ukrajnába küldését.

Friedrich Merz kancellárnak ebben a kérdésben jelentős ellenállást tanúsítanak még saját választói és a kormány tagjai is.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul például nemrégen kijelentette, hogy a katonák kiküldése túlterhelné a Bundeswehr kapacitásait, amely most páncélos dandárt telepít Litvániába a NATO keleti oldalának védelmére.

Más német politikai vezetők szerint a vita korai, mert semmi nem utal arra, hogy a békeegyezmény hamarosan megköttetik.

Friedrich Merz azonban nemrég bejelentette, hogy konzultációkat kezdeményezne a parlamenttel a csapatok esetleges kiküldéséről, amely egyedül dönthet erről a kérdésben.

A Wall Street Journal szerint azonban más tényezők is ellenzik Merz és a csapatok kiküldését támogató kormánytagokat. Először is, a kormány viszonylag kis többséggel rendelkezik a parlamentben. Másodszor, az ellenzéki pártok, különösen az AfD és a Baloldal, élesen ellenzik ezt. Harmadszor, a kormányt nem támogatják a polgárok sem, beleértve a saját választóit is.

Az INSA ügynökség által a Bild napilap számára a múlt héten végzett felmérés szerint a válaszadók 47%-a ellenzi a csapatok kiküldését, míg csak 34% támogatja azt. Egy másik, ugyanezen ügynökség által nemrégiben végzett felmérésben a válaszadók 56%-a ellenzi a missziót, ami növekedést jelent a tavaszi eredményekhez képest – írja a WSJ.

Egy másik, a Civey által nemrégiben végzett felmérésben a válaszadók 51%-a ellenezte a missziót, míg 36% támogatta azt. A Bild számára készített felmérés továbbá azt is mutatja, hogy még a kormánypártok szavazói körében sem különösebben nagy a támogatása ennek a lépésnek. A CDU/CSU esetében 48% támogatta, 36% ellenezte, míg az SPD esetében 41% támogatta, 43% ellenezte.

A legnagyobb ellenállás az AfD szavazói körében tapasztalható – 16% támogatta, míg 74% ellenezte. A Bild felmérése továbbá azt is kimutatja, hogy a német válaszadók 60%-a nem hiszi, hogy Donald Trump amerikai elnök képes lesz a békeszerződést elérni Kijev és Moszkva között, míg csak 25% tartja ezt lehetségesnek.

Franciaországban sem támogatja a közvélemény a katonák kiküldését. Az Elabe ügynökség legutóbbi, márciusban végzett felmérése szerint a válaszadók 67%-a támogatja a francia csapatok kiküldését, de csak akkor, ha Kijev és Moszkva valódi békeszerződést köt. Ellenkező esetben a válaszadók 68%-a ellenezné a kiküldést.

Emmanuel Macron francia elnök mindenesetre igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy az esetleges egységeket repülőtereken és más kulcsfontosságú infrastrukturális objektumokban, távol minden veszélyeztetett területtől fogják elhelyezni.

Ezeknek az erőknek nem az a célja, hogy a békefenntartó műveletek garanciái legyenek. Nem fogják védeni a határokat” – mondta Macron, hozzátéve, hogy a francia erők „stratégiai támogatást nyújtanak”.

Ami Lengyelországot illeti, a helyi kormány azt állítja, hogy a katonák Ukrajnába küldésével járó kockázatok túl nagyok, ezért nem küldenek oda katonákat. A Wall Street Journal szerint a United Surveys legutóbbi, idei felmérése szerint a lengyel állampolgárok többsége egyetért ezzel: a válaszadók 58,5%-a határozottan ellenezte a csapatok Ukrajnába küldését, 28% pedig úgy válaszolt, hogy Lengyelország „valószínűleg nem” kellene katonákat küldenie a szomszédos országba.

Megosztás
Címkék