A New York Times azt állítja, Moszkva sorra evakuálja ukrajnai külképviseleteit. Putyin háborúra készül?
A New York Times ismeretlen forrásokra hivatkozva azt állítja, Oroszország lassan, de biztosan üríti ki ukrajnai külképviseleteit. A lapnak nyilatkozó elemzők szerint propagandalépésről, figyelemelterelésről, sőt háborús előkészületekről is lehet szó.
Egy meg nevezett ukrán hírszerzőtisztre hivatkozva a lap azt írja, január ötödikén 18 ember, főként nők és gyerekek hagyták el Moszkva kijevi külképviseletét, majd néhány nappal később még harminc ember távozott Kijevből, illetve az ország nyugati részén fekvő Lviv orosz konzulátusáról. Az ukrán forrás azt állítja, az összes orosz diplomata utasításba kapta Moszkvától, hogy készüljenek fel az ország elhagyására.
A lap által megkérdezett elemzők szerint számos oka lehet annak, hogy az oroszok kivonják diplomatáikat Ukrajnából. Az első és legkézenfekvőbb, hogy Putyin háborúra készül, ugyanakkor a szakértők szerint jelenleg ez a legvalószínűtlenebb forgatókönyv. Sokkal inkább figyelemelterelésről, cselről, esetleg propagandisztikus lépésről lehet szó, bár a NYT tudósítását követően azonnal apokaliptikus hangok jelentek meg a sajtóban.
Maria V. Zakharova az orosz külügyminisztérium szóvivője ugyan nem cáfolta, hogy emberek utaztak el a kijevi orosz nagykövetségről, de azt mondta, a külképviseletek továbbra is zavartalanul működnek.
Hogy az orosz vezetés mire készülhet, arra a konzulátusok és a nagykövetség kiürítése legfeljebb közvetett válaszokat adhat, sokkal érdekesebb, hogy a múlt héten kibertámadás ért több ukrán minisztériumot, ahogy az is, hogy az elmúlt hetekben a Microsoft szakértői állítólag több vírust és malware-t találtak ukrán kormányzati hálózatokban. Szintén gyanúra adhat okot, hogy a napokban jelentették be, néhány hét múlva (február 10-e és 20-a) nagyszabású közös orosz-fehérorosz hadgyakorlatra kerül sor Oroszország nyugati részén. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn közölte, az első orosz csapatok meg is érkeztek Fehéroroszországba.
Úgy tudni, egyszerre két helyszínen is gyakorlatoznak majd az oroszok. Lengyelország és Litvánia közelében, illetve lejjebb, az ukrán határ mentén.
Azt azért jó, ha szem előtt tartjuk, hogy az ilyen hadgyakorlatoknak sokkal inkább üzenetértéke van, a fenyegetés ugyan egyszerre szimbolikus és kézzelfogható, de lássuk be, kevés valódi támadás indult úgy, hogy jó előre bejelentették, ekkor és ekkor, itt és itt indul majd a csapatösszevonás.
Az ukrán vezetést persze nem érdekli különösebben a jópofa név, attól tartanak Putyin a hadgyakorlat után egyszerűn otthagyja majd a csapatokat, így Ukrajnát keletről, délről és északról is ellenséges orosz csapatok veszik majd körbe - írja a NYT. Hogy a déli front alatt pontosan mit értenek, csak találgatni lehet, valószínűleg a kvázi orosz kézen lévő Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaságban már jó ideje állomásozó orosz csapatokra utalnak ezzel.
A jelek tehát sokkal inkább arra mutatnak, hogy Putyin nem valódi háborúra készül, legalábbis nem ez az első eszköz, amihez szívesen nyúlna. Valószínűleg versenyelőnyre törekszik, olyan tárgyalási alapokra, akár a nagykövetségek kiürítése, akár a hadgyakorlatok által, amelyekkel eltántoríthatná a NATO-t, illetve az Államokat az Ukrajnához való közeledéstől, és persze vice versa. Portálunk is beszámolt róla, hogy a múlt héten nagyszabású amerikai-orosz és NATO-orosz tárgyalások zajlottak, az oroszok többek között azt követelték, a NATO állítsa le keleti irányú bővítését és egyetlen volt szovjet tagállamot se vegyen fel a soraiba.
A hivatalos washingtoni álláspont szerint Moszkvában még nem eldöntött kérdés egy Ukrajna elleni invázió. A pesszimistább elemzők ezzel szemben úgy látják, Putyin tulajdonképpen rákényszerül a támadásra, ugyanis úgy van vele, nem sok ideje maradt különösebb erőfeszítés nélkül legyőzni Ukrajnát, ha a Nyugat, ahogy azt korábban ígérték, elkezdi fegyverekkel és know-how-val tömni Kijevet.
Az amerikaiak, legalábbis maguk azt állítják, tudtak az orosz diplomaták kivonásáról. Már december végén, január legelején értesültek arról, mire készülnek az oroszok.
Az offenzíva teóriáját már csak az sem támasztja alá, hogy a várakozásokkal és a washingtoni jóslatokkal ellentétben az elmúlt egy hónapban nem nőtt számottevően a régióban állomásoztatott orosz csapatok létszáma. Amerikai becslés szerint mintegy 50 ezer orosz katona lehet a térségben, az ukrán-orosz szakádárokkal együtt sincsenek tehát nyolcvanezernél többen. Ehhez képest a washingtoni hírszerzés január elejére 180 ezres orosz hadsereget vizionált az ukrán-orosz határra. A híresztelések szerint az ukrán vezetés nem feltétlenül egy nyílt támadásra készül. Attól tartanak, egy az ukrán energetikai hálózat ellen intézett kibertámadás együtt járhat egy lokális, kelet-ukrajnai szeparatisták által végrehajtott, de orosz fegyverekkel megtámogatott offenzívával is.
Hogy a kialakult helyzeten miként lehetne enyhíteni, mielőtt az egyre gyűlő feszültség belobbanna, egyelőre nem tudni.
Az biztosan nem segít, és az oroszok nehezményezik is, hogy az amerikai politikusok egymásnak adják a kilincset Ukrajnában, hétfőn például egy, a CIA igazgatójával kiegészült amerikai delegáció járt Kijevben, hogy a Moszkva elleni további szankciókról tárgyaljanak, miközben Putyin folyamatosan arról beszél, nem fogja válasz nélkül hagyni az egyre szaporodó oroszellenes szankciókat (felmerült például, hogy az orosz bankok elleni korlátozásokon keresztül befagyasztanák az orosz elnök vagyonát is).
Jelen állás szerint tehát két nagy, egy orosz meg egy amerikai autó száguld egymás felé.
Hol Washington, hol Moszkva tapos bele jobban a gázba, abban a reményben, hogy a fenyegető motorbőgés majd arra készteti a másik felet, ő rántsa el a kormányt. Kissé túlegyszerűsítő helyzetleírás ez kétségtelen, az azonban biztos, az egyre elkerülhetetlenebbnek tűnő karambol esetén nem csak a két sofőr lesz az áldozat.
