A németek futhatnak a pénzük után: a londoni bíróságot nem érdekelte, ki a felelős az Északi Áramlat felrobbantásáért
Egy londoni bíróság elutasította a Nord Stream AG-nek a biztosítók ellen benyújtott kártérítési keresetét az Északi Áramlat gázvezeték robbanásai miatt.
A bíróság szerint a kár az ukrajnai háború közvetlen vagy közvetett következménye volt, ezért nem érvényesíthető a biztosítás díj kifizetése. Ez azt jelenti, hogy a nyugati kártérítés lehetőségének kizárása elsősorban a német energiacégeket érinti, amelyek az orosz Gazprom után a legnagyobb részesedéssel rendelkeztek a konzorciumban.
A döntés jelentős hatással van a német energiacégekre. Bár a Gazprom 51 százalékos többségi részesedéssel rendelkezik a Nord Stream AG konzorciumban, a legnagyobb nyugati részvényesek a német Wintershall Dea és a PEGI/E.ON vállalatok, amelyek egyenként 15,5 százalékos részesedéssel rendelkeznek. További részvényesek a holland Gasunie és a francia ENGIE, kilenc százalékos részesedéssel.
96 oldalas ítéletében a bíró kijelentette, hogy „a csővezeték károsodását – mind a repedéseket, mind a horpadást – közvetlenül vagy közvetve a háború okozta, a háború eredményeként keletkezett, vagy annak következménye volt”, ezért a biztosítás feltételei szerint kizárják a biztosítási fedezetből. Ahogy a Financial Times rámutat, a bíróságnak végső soron nem kellett figyelembe vennie a döntésében, hogy ki állt valójában a szabotázs mögött.
– idézte az ítélet indoklását az Insurance Journal.
A német főügyészség a múlt héten megerősítette, hogy vádat emelt az ukrán Szerhij K. ellen a 2022-es Nord Stream balti gázvezetékek megrongálásának ügyében. A főügyészség azt is kijelentette, hogy a gázvezetékek megsemmisítésére vonatkozó tervet szerinte a vádlott és a katonaság más tagjai dolgozták ki az ukrán állami hatóságok utasítására.
A bírónő szerint még ha a támadást az Egyesült Államok követte is volna el, az közvetlenül a háborúhoz kapcsolódó cselekmény lett volna.
– mondta Moulder a lap szerint.
A bíróság az egyes szereplők lehetséges indítékait is megvizsgálta. A Berliner Zeitung szerint elfogadta, hogy minden félnek lehetett indítéka. Ukrajna megpróbálhatta korlátozni Oroszország gázexportból származó bevételeit, az Egyesült Államok Moszkva geopolitikai befolyásának gyengülését tarthatta szeme előtt, Oroszország pedig fokozni akarhatta a nyomást Németországra és Európára – állítja Dominic Donald szakértő.
Donald a bíróság előtt kijelentette, hogy Moszkva az úgynevezett „uravnilovka” elve szerint cselekedhetett volna – vagyis elpusztíthatta volna azt az infrastruktúrát, amelyet már nem tudott használni, hogy senki más ne profitálhasson belőle.
