2026. január 28., 10:42

A műanyag virágcserepeket is betiltja az EU

Az Európai Unió úgynevezett karbon-neutralitási tervei keretében a műanyag virágcserepek betiltását tervezi, a vonatkozó korlátozás első részei már idén augusztustól életbe léphetnek a teljes tilalom pedig 2030-tól esedékes – számolt be nyilvánosan hozzáférhető információkra hivatkozva több hírforrás, köztük a journalistenwatch.com is.

Fotó: Pixabay

Nem kell napi szinten az uniós döntéshozatallal foglalkozni, elég az EU valamelyik tagországában élni ahhoz, hogy az embernek az az érzése támadjon, mintha a brüsszeli bürokratákat kifejezetten azért fizetnék (mellesleg nagyon jól és a mi pénzünkből), hogy újabb és újabb eszement regulációikkal megkeserítsék az életünket és szinte mellesleg a lehető leghatékonyabb módon tönkre vágják a tagországok gazdaságait. Arról az uniós vezetésről van szó, amely csak nemrégiben véglegesítette azt az agrártermékek behozataláról szóló EU-Mercosur megállapodást, amely kétségkívül és belátható időn belül kétvállra fekteti az európai agrártermelőket, miközben ugyanez az uniós vezetés a változatosság kedvéért most az agráriumban tevékenykedő kistermelőknek is keresztbe tesz.

Az unió karbon-neutralitási tervei megvalósításának része a csomagolóanyag-hulladék gazdálkodásra vonatkozó rendelet (PPWR) is, amely több fajta műanyag alapú készítmény forgalomból való kivezetésével is számol. Ennek a szabályozásnak az első részei már az idei nyár végén hatályba lépnek és folyamatosan szigorodnak majd, egészen 2030-ig, amikortól az élelmiszeriparon kívül használt egyszerhasználatos műanyag termékek teljes tilalma lép életbe. ezek közé tartoznak – sok minden más mellett – a műanyag virágcserepek is. Ami viszont az első hallásra társított gondolat dacára nem csak és nem elsősorban arról szól majd, hogy a helyi barkácsboltban vagy virágüzletben többé nem tudunk anyagilag elérhetőbb, vagy bizonyos célokra kifejezetten jobban megfelelő műanyag virágcserepet venni.

Az intézkedés negatív hatásait ugyanis leginkább majd a kis agrártermelők – mások mellett a palántázók – érzik majd meg, persze anyagilag.

Előzetes számítások szerint ugyanis az alternatív – papírból, farostból és más hasonló anyagokból készült – kiscserepek ára 20-50 százalékkal is drágább lehet, amit persze végső soron a fogyasztónak kell majd megfizetnie. Persze ha tudja. Aprópénzre váltva – minden más mellett - ez annyit is jelent, hogy például akinek eddig sem jelentett gondot, hogy a jobb minőségű hazai termelői paradicsom kilójáért 7-8 eurót hagyjon ott a piacon, az ismét többet fizet majd, akinek pedig annak is örülni kellett, hogy ennek negyedéért-harmadáért a multinál megvett narancssárga marokkói vagy egyiptomi terméket tegye a gyerek elé az asztalra, arra pedig nagy változás nem vár, mert az ottani termelőre persze nem vonatkozik ez az uniós szabályozás sem.

És ezen is van a hangsúly. Mivel első ránézésre az elképzelés akár szimpatikus is lehetne: hiszen használjunk kevesebb műanyagot, termeljünk kevesebb szemetet. Kinek ne tetszene? A baj azonban ott van, hogy az EU-t leszámítva az ilyen szén-dioxid korlátozó agymenéseket nagyjából sehol nem veszik komolyan, a világ többi része vígan fogyaszt, mi több egyre többet el is ad az EU-nak, hiszen a szabályozások nélküli termelés egyértelműen olcsóbb. Keserű példa lehet az is, hogy amíg a globális lakosság mintegy 5 százalékát kitevő unióban már a teheneket is tablettákkal etetik, hogy kevesebb metánt és szén-dioxidot fingjanak a levegőbe ettől várva a megváltást, addig például Kínában, Indiában és más ázsiai feltörekvő gazdaságokban évek óta növelik a hőerőművekben eltüzelt szén mennyiségét.

Aki persze azt hiszi, hogy mindezzel nincsenek tisztában brüsszeli bürokratáink és legfeljebb hülyeséggel vádolja őket az nagyon is téved. Mindezzel az EU vezetése is tisztában, csak éppen és fogalmazzunk visszafogottan: más célokat követ. Hogy milyeneket, annak eldöntését inkább olvasóinkra bízzuk.

Megosztás

Címkék