A lengyel szenátus elutasította az államfő népszavazási kezdeményezését az uniós klímapolitika ügyében
Elutasította a lengyel felsőház Karol Nawrocki lengyel elnöknek az uniós klímapolitika ügyében benyújtott népszavazási kezdeményezését, amelynek támogatására szerdán több mint 200 ezer fős tüntetést tartott Varsóban a Szolidaritás szakszervezet.
A százfős szenátusban 62-en voksoltak az államfői indítvány elutasítására, 32 honatya támogatta a kezdeményezést. A jóváhagyáshoz a szavazatok abszolút többségére lett volna szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében.
Az államfő által javasolt népszavazási kérdés úgy szólt:
Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?".
A fő kormánykoalíciós erő, a Polgári Koalíció (KO) tagjai a szenátusi vita során azzal érveltek, hogy a kérdés nem logikus, célja pedig - mint Wladyslaw Komarnicki, a KO szenátora fogalmazott -
"az ország destabilizálása, a társadalom megosztása, jogi káosz keltése, valamint a jelenlegi kormány leváltása".
Pawel Szefernaker államfői kabinetfőnök a szenátusban azzal érvelt, hogy a Fit for 55 nevű, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó uniós klímacsomaggal járó lengyelországi ráfordítások 2030-ig 527 milliárd eurót érnek el, 2040-ig pedig Lengyelországnak akár 822,5 milliárd eurót kell majd szánnia az uniós klímapolitika végrehajtására.
Szefernaker hangsúlyozta: az ilyen méretű kiadások esetén az állampolgároknak joguk van véleményt nyilvánítani. A népszavazás kezdeményezését Nawrocki a tavalyi elnökválasztási kampány során ígérte, a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással aláírt megállapodásban.
A Szolidaritás az elnöki kezdeményezés támogatására szerdán tüntetést tartott Varsóban, amelyen a szervezők szerint 230 ezren vettek részt. A lengyel zászlókkal és a szakszervezeti transzparensekkel a belvároson át a parlamenthez vonuló tüntetők a Szolidaritásnak a társadalmi és munkavállalói ügyekkel összefüggő követeléseit is hangoztatták.
Piotr Duda, a Szolidaritás elnöke a szenátusi szavazás után az X-en azt írta, hogy a kormányoldal a népszavazás ügyében "a gyalázat és a Brüsszellel folytatott harc között választhatott".
