A lengyel külügyminiszter szerint készülni kell a háborúra

Mindannyian tisztában vagyunk a veszéllyel, a helyzet komoly – mondta a lengyel diplomácia vezetője a képviselőkhöz intézett beszédének elején. Lengyelország, amelynek légterét tavaly ősszel orosz drónok megsértették, szabotázzsal, gyújtogatásokkal, dezinformáció-áradattal és akár napi 2000-3000 kibertámadással néz szembe. Ezek nagy részét visszaverik, de a jelenség mértéke aggodalomra ad okot – mondta a miniszter az Onet szervere szerint.

Egy olyan háború veszélyével nézünk szembe, amilyet nagyapáink is megtapasztaltak”

– figyelmeztetett Sikorski. Az Észak-atlanti Szövetség és a különböző országok hírszerző ügynökségei is a közeledő háborúra figyelmeztetnek.

A Kreml nem fog meghátrálni. A veszély tudatosítása megbéníthat vagy mozgósíthat. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy megbénuljunk. A passzivitás vagy a másokra való támaszkodás az eszkalációra való felhívás, akárcsak az a kiabálás, hogy ez nem a mi háborúnk”

– mondta Sikorski, nyilvánvalóan utalva Oroszország Ukrajna elleni háborújára, amely négy éve folyik Lengyelország határain túl.

Emlékeztetett arra, hogy tavaly novemberben egy hétéves lengyel állampolgár, Amelia, meghalt egy orosz támadásban Ternopil városában Nyugat-Ukrajnában. „

Az ellenség célja egyszerű. Megijeszteni, megosztani, egymás ellen hangolni a lengyel csoportokat, és meggyengíteni a bizalmat a politikai intézményekben”

– figyelmeztetett.

Mindazonáltal Varsó eddig határozottan reagált az orosz provokációkra – mondta, emlékeztetve arra, hogy tavaly bezárta az utolsó két orosz konzulátust az országban. Ennek eredményeként jelentős számú orosz diplomata hagyta el Lengyelországot, míg a többiek elvesztették a jogukat, hogy szabadon utazhassanak az országban. Varsó hozzájárult az orosz diplomáciai személyzet mozgásának korlátozásához az Európai Unió szintjén is.

Nehezítjük meg Oroszország számára, hogy végrehajtsa azt, amit a szovjetek aktív intézkedéseknek neveztek”

– mondta. Oroszország hibrid akcióira válaszul Lengyelország megerősítette az együttműködést szövetségeseivel, és támogatja a régió más országait, például Moldovát, amelyek a Nyugat részévé akarnak válni, de még mindig Moszkva ambícióinak hatókörében vannak. Elismerően nyilatkozott arról, hogy az Ukrajnából érkező felnőtt menekültek esetében a szakmai aktivitásuk továbbra is nagyobb, mint a lengyelek esetében; 2022 óta az ukrán menekültek több mint 120 000 vállalatot alapítottak Lengyelországban. „Embereket foglalkoztatnak, adókat fizetnek” – mondta, hangsúlyozva, hogy ezeknek a vállalatoknak a szerepe a békekötés után még jobban megnő.

Utalt a hatalmi politika felé fordulásra és a nagyhatalmi játszmához való visszatérésre is, amikor a legnagyobb államok befolyási övezetekre osztják a világot, és rendkívüli jogokat sajátítanak ki. Egyes nacionalisták álmodoznak erről, de ez egyértelműen veszélyes lenne Lengyelország számára – figyelmeztetett.

Egy olyan világban, ahol mindent a hatalom és a pénz dönt el, nincsenek valódi szövetségek”

– mondta.

Az Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatok romlását különösen nagy kihívásnak nevezte Lengyelország számára, mivel az Egyesült Államokkal való szoros kapcsolatok évtizedek óta a lengyel külpolitika egyik pillérei, függetlenül attól, hogy ki irányította Lengyelországot, és ki volt a Fehér Házban.

Nem Európa támaszt területi igényeket, nem vet ki vámokat, és nem avatkozik bele az Atlanti-óceán túloldalán lévő felek rivalizálásába. A társadalom zavarban van emiatt”

– mondta Sikorski.

Megosztás

Címkék