2020. október 16., 10:40

A kirgiz parlament feloldotta a biskeki rendkívüli állapotot

A kirgiz parlament feloldotta pénteken a fővárosban, Biskekben bevezetett rendkívüli állapotot.

 Szadir Zsaparov miniszterelnök
Szadir Zsaparov miniszterelnök
Fotó: MTI

A törvényhozók egyhangúlag döntöttek arról, hogy érvénytelenítik a csütörtökön lemondott Szooronbaj Dzsejenbekov elnök rendeletét a rendkívüli állapot bevezetéséről.

Dzsejenbekov kétszer is kiadott ilyen értelmű rendeletet: először október 9-én, miután összetűzések robbantak ellenzéki csoportok között. Mivel a parlament nem tudott összeülni, hogy a törvényekkel összhangban három napon belül megerősítse az elnöki rendeletet, Dzsejenbekov október 12-én ismért kihirdette a rendkívüli állapotot a fővárosban.

Dzsejenbekov csütörtökön lemondott tisztségéről, de mivel Kanat Iszajev parlamenti elnök nem vállalta az államfői teendők ellátását, az elnöki jogkörök az alkotmánnyal összhangban átszálltak Szadir Zsaparov nemrég megválasztott miniszterelnökre.

A parlament pénteki ülésén felszólalva Dzsejenbekov azt hangoztatta, hogy "tiszta a lelkiismerete a nép előtt", Iszajev pedig tiszteletre méltónak nevezte azt, hogy az elmúlt napok eseményei és lemondása után Dzsejenbekov nem menekült el az országból. Zsaparov parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy békésen zajlott le a hatalomátadás, az előrehozott elnökválasztást legkésőbb január 10-ig megtartják. Azt javasolta a parlamentnek, hogy hétről öt százalékra csökkentse a parlamenti bejutási küszöböt a pártok számára.

A kirgiz média pénteki híradásai szerint Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Zsaparov miniszterelnöki és államfői teendőket is ellátja. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Kirgizisztán parlamenti demokrácia, és meg kell őrizni a hatalmi hatáskörök szétválasztását. Felszólította a kirgiz politikai erőket, hogy kezdjenek építő szellemű, mindenre kiterjedő párbeszédet a civil társadalom bevonásával, a kirgiz nép megalapozott követeléseit szem előtt tartva, egy új, szabad és igazságos parlamenti és elnökválasztás megtartása érdekében.

A volt szovjet tagköztársaság az október 4-én tartott parlamenti választás után káoszba sodródott. A választáson az államfőhöz közeli pártok kerültek be a törvényhozásba, a magas parlamenti küszöböt több kisebb ellenzéki párt nem tudta "megugrani". Tömeges tüntetések kezdődtek a fővárosban, Biskekben és más nagyvárosokban is, a tüntetők megszálltak kormányzati épületeket. Ezek hatására a központi választási bizottság érvénytelenítette a választási eredményeket.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.