A Kaukázus térségében tovább dörögnek a fegyverek
Folytatódtak keddre virradóra és reggel is az összecsapások Azerbajdzsán és Örményország, illetve a szakadár Hegyi-Karabah örmény erői között, és a szembenálló felek nyilatkozatai arra utalnak, hogy egyre nagyobb romboló erejű és hatótávolságú fegyvereket vetnek be egymás ellen.
Helyszíni beszámolók szerint negyedszázados konfliktusban korábban nem tapasztalt hevességgel dúlnak a harcok tüzérségi fegyverek és légierő bevetésével. A szembenállók jelentéseiből azonban nehéz kihámozni a valós helyzetet, rendre saját sikereikről számolnak be, hazugságnak állítva be az ellenség győzelmi jelentéseit és területfoglalásait. Az egyértelmű azonban, hogy a fegyveres konfliktus korántsem korlátozódik csupán a Hegyi-Karabahra, örmény és azeri határ menti települések környékén is dörögnek a fegyverek.
A bakui védelmi tárca közleménye szerint az azeri hadsereg támadást indított a Hegyi-Karabah határánál fekvő Fuzuli visszaszerzésére, és kedd reggel megsemmisítette a helyi örmény erők három harckocsiját. Fuzuli kerület egy része, beleértve az azonos nevű várost 27 éve, 1993-ban került az örmények ellenőrzése alá.
Hírügynökségi jelentések szerint harcok folynak Celebrayil, Agdere és Terte települések környékén is.
Arman Tatojan örmény emberi jogi biztos tájékoztatása szerint négy civil - köztük egy nő és egy gyerek - vesztette életét Hegyi-Karabahban, és többtucatnyian megsebesültek az azeri erők támadásiban a harcok kirobbanása, vasárnap óta.
Kedden az örmény kormánypárt parlamenti frakciójának vezetője, Lilit Makunc közösségi oldalán bejelentette, a kialakult helyzet miatt vizsgálják annak lehetőségét, hogy katonai-politikai szövetséget kössenek Hegyi-Karabahhal. Nikol Pasinján örmény kormányfő már korábban is tett említést arról, hogy Jereván mérlegeli Hegyi-Karabah függetlenségének elismerését.
Hegyi-Karabahban és a környékén vasárnap robbantak ki ismét harcok. Baku közölte, hogy örmény részről heves ágyútűz érte az azeri hadsereg állásait. Ezzel párhuzamosan Jereván az azeri hadseregnek az el nem ismert Hegyi-Karabah köztársaság, illetve annak székhelye, Sztyepanakert irányában, valamint az enkláve környékén folytatott harci cselekményéről adott hírt.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.
