A hackerek előszeretettel támadnak kórházakat. Az egészségügyi adatok könnyű préda, a védelem gyenge
Az egészségügyi intézmények elleni kibertámadások világszerte egyre gyakoribbak. A szakértők szerint a hackereket elsősorban a magas anyagi haszon motiválja, amely akkor vár rájuk, ha később eladják az ellopott adatokat.
A különböző típusú támadások elleni védekezés a kórházakban kivételes, mivel az egészségügyi ágazat nem érzékeli valósnak a kibertámadások fenyegetését - mondta a Politico című lapnak egy kiberbiztonsági szakértő, aki szerint az egészségügyi ágazat az elmúlt években a kiberbűnözők elsődleges célpontjává vált, ami sok esetben életveszélyes probléma.
Ugyanakkor az ágazat minden más iparágnál kevesebbet fektet be a kiberbiztonságba, ami nem csak a betegek adatait teszi ki nagy kockázatnak.
- mondta a Politico című lapnak Christos Xenakis, a görögországi Pireusz Egyetem digitális rendszerek tanszékének professzora.
- idézte a kiberbűnözők fő motivációját.
Az Európai Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) jelentése szerint az iparágat a zsarolóvírus-támadások uralják, amelyek során a hackerek adatokat zárolnak és váltságdíjat követelnek.
- mondta Xenakis.
A bűnözők ezután több millió eurót követelhetnek a kompromittált rendszerek helyreállításáért.
A kockázatok ellenére világszerte az egészségügyi szervezeteknek csak 27 százaléka rendelkezik külön zsarolóvírus elleni védelmi programmal, és 40 százalékuk nem nyújt biztonsági képzést a nem informatikai személyzet számára - derült ki az ENISA külön jelentéséből.
Christos Xenakis úgy véli, hogy az egészségügyi ágazatban a passzivitás oka az, hogy a kiberbiztonságot olyan dolognak tekintik, amely „nem tartozik a hatáskörükbe”, valamint „luxusnak”, nem pedig szükségszerűségnek. Szerinte az egészségügyi dolgozók nincsenek tisztában a kockázatokkal, ami a kiberhigiénia hiányához vezet.
Természetesen nem a kiberbiztonság az egyetlen probléma, amellyel az egészségügyi ágazat világszerte szembesül.
Ez a terület azonban gyorsan fejlődik, és a kórházaknak és más egészségügyi intézményeknek fel kell készülniük a lehetséges támadásokra. De ezen túlmenően a kórházi informatikai személyzetnek is képzettebbnek kell lennie, ami számos rutinfeladatot is hatékonyabbá tehet.
- mondta Xenakis.
- jegyezte meg Xenakis, hozzátéve azonban, hogy az embereket nem lehet hibáztatni.
- mondta.
A kiberbiztonsági szakértő szerint a kormányzati támogatás hiánya is problémát jelent: Xenakis elmondta, hogy nem ismer olyan jó példát, ahol egy ország is komolyan befektetett volna az egészségügyi ágazat kiberbiztonságába.
Az Európai Unió is felfigyelt az egészségügyi rendszerek elleni kibertámadások növekvő számára Európa-szerte, aminek hatására az Európai Bizottság januárban cselekvési tervet mutatott be a kórházak és az egészségügyi ellátás kiberbiztonságáról. Egyelőre nem világos, hogy ez a terv hatályba lép-e
A leghíresebb csehországi hackertámadás esete a benešovi kórház számítógépes hálózatának leállítása és az azt követő megbénítása volt 2019 végén. A támadás közel 60 millió koronás kárt okozott.
