A háború 62. napja: Kinek maradt még ereje?
Néhány ukrán vélemény szerint az oroszok a rakétáik több mint kétharmadát felhasználták, de nagy kérdés, ha így is van, meddig tart még a pusztító háború.
Még mindig orosz fogságban van 169 ukrán nemzeti gárdista, akik a csernobili atomerőművet őrizték - közölte Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter kedden Csernobilban tartott sajtótájékoztatóján.
A miniszter - aki a csernobili atomerőműben 1986-ban bekövetkezett nukleáris baleset évfordulóján látogatott oda - közölte, hogy jelenleg folynak a tárgyalások az orosz féllel a fogságba ejtett gárdisták kicseréléséről orosz katonák átadásáért cserébe. Szavai szerint egy részüket Oroszországba, másik részüket pedig Fehéroroszországba hurcolták el. Hozzátette, hogy Kijev tudomása szerint sérült nincs közöttük.
A csernobili atomerőművet a február 24-én kezdődött Ukrajna elleni háború elején foglalták el az orosz csapatok és március végén, április elején vonultak ki onnan.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem akar komolyan tárgyalni Ukrajnával a konfliktus befejezéséről - mondta kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
"Eddig nem láttuk jelét annak, hogy Putyin elnök komolyan lényegi tárgyalásokat akarna" - jelentette ki Blinken az amerikai szenátus külügyi bizottságában.
Az Egyesült Államok támogatja az ukrajnai vezetést a békeszerződésre irányuló diplomáciai erőfeszítéseiben - tette hozzá az amerikai külügyminiszter. Kifejtette: "a célunk annak a biztosítása, hogy az ukrán vezetés képes legyen visszaszorítani az orosz agressziót és megerősíteni pozícióját az esetleges tárgyalásokon".
Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai svéd nagykövetség három diplomatáját - közölte kedden az orosz külügyminisztérium.
A tárca kedden bekérette Svédország oroszországi nagykövetét, akinek határozott tiltakozását fejezte ki a svéd hatóságok "barátságtalan" lépései - a stockholmi orosz nagykövetség három munkatársának "indokolatlan", április 5-én bejelentett kiutasítása, a "kijevi rezsimnek" nyújtott katonai támogatás, valamint az ukrán nacionalisták "a Donyec-medence és Ukrajna békés lakossága ellen elkövetett bűncselekményeinek eltussolása" - miatt. Moszkva ellenlépésnek minősítette a svéd diplomáciai munkatársak nemkívánatos személynek nyilvánítását.
Akár nyolcmillió fölé is nőhet az idén az ukrajnai háború menekültjeinek a száma a mostani 5,2 millióhoz képest - jelentette be az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kedden.
Genfi sajtótájékoztatóján a szervezet szóvivője, Shabia Mantoo azt mondta, a háború kezdete óta több mint 12,7 millióan menekültek el otthonukból, közülük 7,7 millióan Ukrajna más részein találtak menedékre, több mint ötmillióan pedig más országokba mentek.
Hozzátette, hogy a menekültek elsősorban az Ukrajnával szomszédos országokba - Lengyelországba, Magyarországra, Moldovába, Romániába és Szlovákiába - igyekeznek, ahol a számuk vélhetően tovább fog nőni.
Emmanuel Macron francia államfő Joe Biden amerikai elnökkel folytatott hétfői telefonbeszélgetésében egyetértett abban, hogy haladéktalanul további részleteiben megvitassák a globális kihívásokat, ideértve az ukrajnai háborút - közölte a francia elnöki hivatal. A tájékoztatás szerint Biden a beszélgetés során gratulált múlt vasárnap újraválasztott francia hivatali partnerének.
A két politikus megállapodott a jelentősebb globális kihívásokkal kapcsolatos párbeszéd felélénkítésében, különös tekintettel az ukrajnai háborúval kapcsolatos olyan kérdésekre, mint az élelmiszerellátás biztosítása.
Az oroszok már kilőtték a rakétáik nagy részét
A megszállók szinte az összes nagy találati pontosságú rakétáikat kilőtték – állította Christo Grozev, a Bellingcat oknyomozó újságírója.
Grozev szerint az oroszok a rakétáik több mint kétharmadát felhasználták. Az újságíró elmondta, Oroszország egyedül is képes ilyen rakétákat készíteni, viszont ezek gyártási ciklusa nagyjából egy hónap.
(kiszo.net)
Hat vontatási alállomást semmisítettek meg az orosz erők precíziós, nagy hatótávolságú fegyverekkel ukrán vasútállomások területén, amelyeken keresztül külföldi fegyvereket és haditechnikát szállítottak az ukrán fegyveres erők Donyec-medencei csoportosulásának - jelentette ki a hétfő esti hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.Konasenkov szerint a csapások Kraszne, Zdolbuniv, Zsmerinka, Berdicsev, Kovel és Koroszteny vasútállomást érték. A tábornok azt mondta, hogy az orosz légierő a nap folyamán 82 ukrán katonai létesítményt támadott, köztük négy parancsnoki állást, két üzemanyagraktárt és 76 olyan területet, ahol élőerő és hadfelszerelés összpontosult.
