A francia jobboldal megerősítette többségét a szenátusban a részleges választásokon
Franciaországban a részleges szenátusi választásokon az ellenzéki jobboldal megerősítette a többségét, a kormánypárti frakció kisebb lett, míg Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek három szenátorral sikerült visszatérnie a felsőházba.
- jelezte vasárnap este közleményében Gérard Larcher, a szenátus elnöke.
- tette hozzá.
Az LR az eddigi 145 fős többségét 151-re tudta növelni, amelyhez az abszolút többséget a centristák csoportjának támogatásával tudja biztosítani.
A parlament jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának csaknem felét választották újra vasárnap hat évre: 170 szenátort 1829 jelölt közül, a százból 38 európai megyében és hat tengerentúli területen (Guadeloupe, Martinique, Réunion, Mayotte, Új-Kaledónia, valamint Saint-Pierre és Miquelon). 2026-ban a további 178 szenátori helyet fogják megújítani.
A szenátus a területi közösségek képviseletét biztosítja, tagjait közvetett és bonyolult módon választja egy elektori testület, amely mintegy 162 ezer önkormányzati képviselőből áll. Közülük 78 ezren szavazhatnak vasárnap.
A választási rendszer miatt a lakosság kevesebb mint felét képviselő vidéki kistelepülések felülreprezentáltak a testületben, az elektorok mintegy kétharmadát ők adják, ezért a szenátus az V. köztársaság 1958-as kezdete óta - a 2011 és 2014 közötti rövid időszakot leszámítva - mindig jobboldalú többségű volt.
A kormányból egyetlen tag, Sonia Backes, az állampolgársági kérdésekért felelős államtitkár indult a szenátusi választásokon, és kikapott Új-Kaledóniában a függetlenségpárti Robert Xowietól.
A felsőházban a második legjelentősebb, 64 fős szocialista frakció növelheti létszámát: a kommunistákkal és a Zöldekkel kötött szövetségük miatt a baloldali csoport száma a jelenlegi 91-ről 100-ra nőhet, de ez elsősorban az előző önkormányzati választásokon jól szereplő Zöldek térnyerésének köszönhető.
Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés három helyet tudott megszerezni.
A szenátus részt vesz a törvényhozási folyamatban, megosztva a hatalmat a nemzetgyűléssel, de az utolsó szót mindig a parlament alsóháza mondja ki. A felsőház különlegessége viszont az, hogy a nemzetgyűléssel ellentétben nem oszlathatja fel a köztársasági elnök.
