A francia elnök óva int az "új imperializmustól" a csendes-óceáni térségben

- hangsúlyozta Port-Vilában, hozzátéve, hogy gyakran a legkisebbek és a legkiszolgáltatottabbak vannak a legnagyobb veszélyben.
A francia elnök rámutatott: a térségbeli országok szuverenitását és függetlenségét elsősorban a nagyhatalmak kizsákmányoló magatartása fenyegeti, amelyre példa egyebek között az illegális halászat és a fejlődést bénító uzsorahitelek.

Macron név szerint egyetlen nagyhatalmat sem említett.

Az Egyesült Államok és Kína között versengés folyik a befolyásért a térségben.

Peking a régió országaiban is infrastrukturális befektetésekkel igyekszik egyre nagyobb befolyásra szert tenni, Washington pedig elkezdte újra megnyitni a hidegháború óta ott bezárt nagykövetségeit.

Franciaországnak több tengerentúli területe is van ebben a régióban - sőt, az egyetlen európai ország, amelynek van ott külbirtoka -, ilyen például Francia Polinézia. Ottani különleges gazdasági övezetének kiterjedése pedig kilencmillió négyzetkilométer. Franciaország Indiával és más térségbeli országokkal kötött szövetséget a kínai törekvések ellensúlyozására.

Az elnök elismerte hazája múltbéli kizsákmányoló magatartását is, azt, hogy szenvedést okozott a helyieknek, és hogy emberkereskedelem is folyt ott. Kiemelte, hogy

ellenben Párizs ma más szerepet akar ott játszani, alternatívát nyújtani az országoknak, hogy ne váljanak annyira függővé valamely nagyhatalomtól.

Bejelentette, hogy a francia fejlesztési ügynökség a következő öt évben kétszázmillió eurót szán a térségre segélyek és kölcsönök formájában, ami ötszöröse az előző öt évben ott elköltött összegnek.

Macron csütörtök este tovább utazik Pápua Új-Guineába.