A Dnyeper erőműgátjain készülő robbantásokra figyelmeztetett az orosz külügyi szóvivő
A kijevi és kanyivi vízerőmű gátja felrobbantásának szándékával vádolta meg az ukrán vezetést Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, aki szerint a cél Oroszország megrágalmazása és felelőssé tétele.
"Kétségtelen, hogy a Zelenszkij-rezsim cinikus provokációt tervez saját lakossága ellen, (...) hogy aztán ismét kitalálhasson egy olyan történetet, amelyet a nemzetközi közösségre ráerőltetve hazánkat háborús bűnök és ökocídium elkövetésével vádolja meg. Egyúttal újabb segélyt akar kikönyörögni a Nyugattól, és el akarja fedni saját terrorista tevékenységét" - hangoztatta Zaharova.
A szóvivő a kijevi központ számításaira hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán fővárosnál létesített víztározó kiáradása esetén kétezer négyzetkilométer, 76 település, köztük az ukrán főváros kerületei kerülnének víz alá. Az áldozatok száma elérné a 900 ezret, közöttük zömmel kijevi polgárok lennének. Mint mondta, a kanyivi víztározó esetében a gátszakadás négyezer négyzetkilométert és 75 ezer embert érintene, a víz 177 települést öntene el. Az orosz diplomata szerint 2022. szeptember-októberében ugyanez a központ modellezte a kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményeit.
A kakovkai vízerőmű - a dnyeperi erőműendszer legalsó lépcsőjének - gátja 2023. június 6-án éjjel omlott össze. A tározóból a víz a Dnyeper folyón lefelé ömlött, elárasztva a part menti városokat és falvakat, köztük az orosz ellenőrzés alá került Oleskit és Nova Kahovkát. A RIA Novosztyi hírügynökség visszatekintése szerint a herszoni régió Oroszországhoz csatolt részén az ökológiai és humanitárius katasztrófához szükségállapotot hirdettek ki. A katasztrófaövezetből mintegy kilencezer lakost evakuáltak, 59 ember életét vesztette. A fő árvízkárok felszámolása több hónapig tartott.
Moszkva Kijevet vádolta a "terrortámadással". Az ukrán fél szerint a gátat az orosz hadsereg "robbantotta fel".
