A dél-koreai elnök bocsánatot kért a szükségállapot bevezetéséért
Jun Szogjol dél-koreai elnök bocsánatot kért szombaton a kedden kihirdetett és még aznap visszavont, ám belpolitikai válságot kiváltó szükségállapot miatt, ugyanakkor nem mondott le, noha pártja egyes tagjai ezt szorgalmazzák, a parlament pedig hamarosan szavaz arról, hogy vádat emeljenek-e ellene.

A nemzethez intézett rövid televíziós beszédében Jun a bocsánatkérésen túl bejelentette: pártját, a Népi Erők Pártját (PPP) bízza meg azzal, hogy „intézkedjen a politikai helyzet stabilizálása érdekében".
Hangsúlyozta, hogy nem próbálja elkerülni a jogi és politikai felelősségre vonást a döntéséért, amellyel 1980 óta először hirdettek ki szükségállapotot Dél-Koreában.
A pártvezető szavai ellenére a PPP tagjai megnyilatkozásaikban ellenezték az elnök felelősségre vonását. Az alkotmány értelmében, ha Jun lemond vagy vád alá helyezik, akkor az általa kinevezett miniszterelnök lesz az ország ügyvezető elnöke. Ha Jun távozik hivatalából, mielőtt 2027 májusában lejár ötéves mandátuma, akkor az alkotmány értelmében a távozását követő 60 napon belül elnökválasztást kell tartani.
A parlamentnek a fő ellenzéki párt, a Demokrata Pártnak (DP) nyújtott be indítványt Jun felelősségre vonására. A DP vezetői közölték, hogy ha az indítvány elbukik, akkor azt újra beadják. A PPP egyes tagjai a szombati vádemelési szavazás előtt Jun lemondását sürgették, mondván, nem akarják, hogy megismétlődjön a korábbi elnök, Pak Kunhje elleni 2016-os vádemelés.
Pak egy befolyásolási botrány miatt hónapokig tartó tüntetések után távozott hivatalából. Bukása a párt összeomlását és a liberálisok győzelmét váltotta ki az elnök- és az általános választásokon.
Az ügyészek, a rendőrség és a magas rangú tisztviselők korrupcióját vizsgáló hivatal is vizsgálatot indított Jun és a szükségállapot-rendelet kiadásában részt vevő magas rangú tisztségviselők ellen, és egyebek között lázadásért és a hatalommal való visszaélésért próbálnak vádat emelni ellenük. Ha Jun Sogjol ellen vádat emelnek, akkor a hatáskörét felfüggesztik mindaddig, amíg az alkotmánybíróság nem dönt arról, hogy felmentik-e tisztségéből.