A cseh kormány esete a kriptovalutával
Csehországban az ősszel parlamenti választásokat tartanak és egyelőre úgy tűnik, hogy az ellenzéki pártoknak áll a zászló.
A közvélemény-kutatások már huzamosabb ideje az Andrej Babiš vezette ANO (Akce nespokojených občanů – Elégedetlen Polgárok Akciója) mozgalom 33–36 % körüli támogatottságát mutatják, a hárompárti Spolu (Együtt) – amelyet a hajdan szebb napokot látott ODS (Občanská demokratická strana – Polgári Demokrata Párt), a KDU-ČSL (2019-ig Křesťanská a demokratická unie–Československá strana lidová – Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppárt; mostanában csak Lidovci–KDU-ČSL), valamint a TOP 09 (a három betű tulajdonképpen három szó rövidítése: Tradice-Odpovědnost-Prosperita – Hagyomány-Felelősség-Prosperitás, a 09 pedig az alapítás évére, 2009-re utal) alkot – népszerűsége mostanában 19-20 % körül alakul, sőt, ha a két kisebb pártot külön mérik, még az 5 %-os bejutási küszöböt sem érik el, de 2021-ben, amikor ez a koalíció megszerezte a győzelmet 27,8 %-os eredménnyel (és 71 képviselői hellyel) akkor is csak két további párttal tudott kormányt alakítani a 200 fős alsóházban.
Ezek közül a STAN (Starostové a nezávislí – Polgármesterek és függetlenek) 33 képviselői helyet szerzett az alsóházban, míg a vele koalícióban indult Česká pirátská strana (Piráti – Kalózpárt) mindössze 4-t, jóllehet ambíciói ennél jóval nagyobbak voltak, de a választók preferenciaszavazataikkal a STAN-t erősítették. Ez az ötpárti felállás – joggal nevezhető szivárványkoalíciónak is, hiszen a jobbközéptől a balliberálisig terjedő ideológiákat felöleli – szokatlan volt addig Csehországban, sőt a Miloš Zemant 2023-ban váltó egykori katonatiszt, Petr Pavel köztársasági elnök is a Petr Fiala miniszterelnök vezette kormánykoalíciót támogatta, ennek ellenére a sok ígéretből csak keveset tudott megvalósítani, miközben számos kisebb-nagyobb botrányt is kénytelen volt elkönyvelni.
Az orosz–ukrán háború kitörését követően Csehország teljes mellszélességgel (és kritikátlanul) Ukrajna mellé állt, és nemcsak a nagy számú menekült befogadásával és szociális kedvezményekkel segítette az ukránokat, hanem élére állt annak a kezdeményezésnek, amely a világban fellelhető lőszerutánpótlás felkutatását és Ukrajnába küldését célozta.
Időnként már úgy tűnt, hogy Petr Fiala számára mindez sokkal fontosabb, mint az ország gazdasági helyzete, amely kormányzása alatt inkább stagnált, de talán a visszaesés kifejezés sem túlzás. Ennek ellenére masszív sikerkampányt indított a közösségi térben, és olyan kijelentéseket is tett, amelyek híveiben olykor megütközést keltettek, az ellenzék pedig nevetség tárgyává tette őket. Idővel a cseh társadalomnak is elege lett az ukránok támogatásából, miután a munkahelyeken a cseheket sok esetben ukránok váltották fel, a szociális rendszerben pedig egyre kevesebb pénz maradt a valóban rászorulóknak. A legutóbbi felmérések szerint a kormány Ukrajna-politikájának elutasítottsága már túllépett a 60–63 %-on.
Különösen a STAN által jelölt belügyminiszter (és pártvezér), Vít Rakušan számára nagyon kellemetlen az egész, mert titkokban abban reménykedett, hogy az őszi választásokon legalább 16–18 %-os eredményt érhetne el és ezzel akár megkerülhetetlen lenne egy új kormány felállításánál. (Korábban Rakušannak, mint a rendőrségért felelős miniszternek a prágai Károly Egyetemen történt, 14 áldozatot követelő lövöldözés miatt is voltak kínos hetei…) Most úgy tűnik, hogy támogatottsága nem haladja meg a 10-11 %-ot és negyedik a sorban, mivel a Tomio Okamura vezette jobboldali SPD (Svoboda a přímá demokracie – Szabadság és Közvetlen Demokrácia), valamint a vele szövetségre lépett három további politikai tömörülés: a Svobodný (Szabad), a Trikolóra és a PRO (Právo Respekt Odbornost – Jog Tisztelet Szakértelem) már a harmadik helyen áll a felmérések szerint mintegy 11-13 %-kal. Okamura pártja 2021-ben 9,56 %-ot szerezve 20 képviselőt küldött a törvényhozásba, de az ANO 72 képviselőjével együtt sem tudott többségbe kerülni, így most ellenzékben van. A pártelnök már akkor megjegyezte, hogy a sok kis pártra leadott valamivel több mint egymillió voks kárba veszett, ami az összes szavazat 20 %-a volt, és ez már nagyon elgondolkodtató. Nyilván ez magyarázza, hogy most a négy tömörülés összefogott.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a múlt héten, május 30-án az ODS által jelölt Pavel Blažek igazságügyi miniszter benyújtotta a lemondását az úgynevezett bitcoin-botrány miatt.
A miniszter a 2010-es évektől az ODS egyik meghatározó politikusa volt. Az igazságügyi tárcát 2012–2013 között is irányította, de már akkor is voltak gyanús, bizonyos esetekben a törvényesség határát súroló ügyei, a feleségével kapcsolatban pedig arról cikkeztek, hogy Brünnben az irodája kapja a végrehajtási ügyek 90 százalékának lebonyolítását, ami anyagilag sem volt éppen megvetendő. Blažek a 2010-es évek második felétől parlamenti képviselő volt, sőt egy időben az ODS alelnöki tisztségét is betöltötte, majd 2021 decemberében a felálló Fiala-kaninetben ismét megkapta az igazságügyi minisztériumot. A STANT már ekkor magára haragította, mivel egyik helyettese eredetileg ennek a pártnak a képviselője kellett volna, hogy legyen, a miniszter azonban két ODS-es helyettest választott.
Egyelőre nem világos, hogy Jiřikovský milyen megfontolásból döntött úgy, hogy kb. egymilliárd CZK értékű bitcoint (468 darabot) az igazságügyi tárcának ajándékoz. Ezt a „tranzakciót" ügyvédje Kárim Tiz közvetítette a férfi és a miniszter között. A minisztériumban a miniszter gazdasági helyettese és egy közjegyző jelentében kinyitották a kriptovaluta-pénztárcát, amelyben 1561,56 bitcoin volt. Az erről készült jegyzőkönyvben az is szerepel, hogy a „tulajdonos” a kriptovaluta 30 %-át az államnak adományozza. Oknyomozó újságírók vetették fel, hogy a kriptovaluta eredete több mint gyanús és feltehetően drogeladásból származik. A miniszter először azt állította, hogy nincs oka feltételezni, hogy a pénznek valamilyen bűncselekményhez lenne köze és feltette a kérdést, hogy egy olyan személy, aki letöltötte a büntetését miért ne ajándékozhatna az államnak akár pénzt is.
Felvetődik az a kérdés, hogy ki mindenki tudhatott erről a furcsa ajándékozásról. A koalíció kisebb pártjai szinte gyanúsan egyhangúlag azt állították, hogy minderről sejtésük sem volt és végül üdvözölték, hogy Blažek és egyik helyettese benyújtotta a lemondását. A STAN vezére különösen örülhetett ennek a fordulatnak, mert így elterelődött a figyelem a „Dozimetr” botrányról, amelynek felderítését az ellenzék már hónapok óta sürgeti.
Petr Fiala miniszterelnök helyzete egyáltalán nem könnyű, mert az ellenzék a kormány lemondását követeli, ráadásul Jan Lipavský külügyminiszter (aki, ahogy mondani szokták: nem a legélesebb kés a fiókban) külföldi megnyilvánulásai enyhén szólva is meghökkentik a vele tárgyalókat, ráadásul szolgai módon igyekszik minden brüsszeli ukázt maradéktalanul teljesíteni, noha éppen a Patrióták frakciójához csatlakozott ANO népszerűsége jelzi, hogy Bohémiában is már elegük lett abból az értelmezhetetlen politikából, amely veszélyezteti nemcsak az ország szuverenitását, hanem a gazdasági érdekeit is.
A kriptovaluta-botrány feltehetően még sokáig elsőszámú téma lesz Csehországban és nyilván az ellenzék mindent megtesz majd azért, hogy a választásokig napirenden tartsa az ügyet.
