2024. június 26., 18:19

A britek több százmillió fontot adtak Ruandának a migránsok befogadására. Csak ketten mentek oda

Miközben a Nagy-Britanniába érkező migránsok száma folyamatosan emelkedik, a konzervatív kormány két évvel ezelőtti terve, hogy kitoloncolják őket Ruandába, továbbra is kolosszális kudarcnak tűnik.

Hogyan tovább?
Rishi Sunak - Keir Starmer
Fotó: TASR/ma7

A szigetország már több százmillió fontot fizetett az afrikai országnak, de Rishi Sunak kormánya számos jogvita miatt továbbra sem tudja végrehajtani az intézkedést. A közelgő parlamenti választások pedig végleg eltemethetik az ambiciózus tervet.

Eddig csak két migráns távozott önként Ruandába, miután 3 000 fontot fizettek nekik - számolt be a Wall Street Journal (WSJ), hozzátéve, hogy több tucat európai ország tekintette jó ötletnek a brit tervet.

A La Manche-csatornán átkelő migránsok száma azonban nem csökken - június 23-ig a brit hatóságok idén 12 901 migránst regisztráltak, ami több, mint az előző négy év azonos időszakában.

Július 4-e előtt, amikor Nagy-Britanniában parlamenti választásokat tartanak, nem indulnak a kitoloncolt migránsokat szállító járatok Ruandába - figyelmeztetett korábban a BBC. És könnyen lehet, hogy utána sem lesz egy sem.

Az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Keir Starmer, akinek pártja az előrejelzések szerint elsöprő győzelmet arathat a közvélemény-kutatások szerint, máris közölte, hogy azonnal elvetné a migránsok kitoloncolásának teljes tervét.

Nem fogok tovább noszogatni egy döglött lovat"

- mondta.

A migránsok Ruandába való kitoloncolásának számlája már most is csillagászati összeg. A Boris Johnson korábbi brit miniszterelnök által 2022-ben kötött megállapodás értelmében London vállalta, hogy 370 millió fonttal járul hozzá a ruandai Gazdasági Átalakítási és Integrációs Alaphoz, amelyből az afrikai ország már 270 millió fontot kapott. Emellett Ruandának további 120 millió fontot ígértek, ha legalább 300 bevándorlót befogad Nagy-Britanniából.

A brit belügyminisztérium számításai szerint egy kitoloncolt migráns egy útra szóló jegye Ruandába körülbelül 11 000 fontba kerül, mivel a szigetország hatóságai arra a következtetésre jutottak, hogy a kereskedelmi járatok helyett kisebb chartergépeket kell használni, amelyeken speciálisan képzett személyzet felügyeli a fedélzeten lévő több tucatnyi migránst.

Ruandában ezután a brit kormánynak öt éven keresztül minden egyes kitoloncolt migráns után 151 ezer fontot kellene fizetnie a lakhatás, az élelmezés és az egészségügyi biztosítás költségeinek fedezésére.

Az ottani hatóságok szerint mindenkinek - még azoknak is, akiknek a menedékkérelmét nem fogadják el - munkavállalási engedélyt kellene kapnia, és hozzáférést kellene biztosítania a ruandai képzésekhez. Ezenkívül minden ilyen migráns öt éven keresztül havi 1400 dollár ösztöndíjat kapna, ami helyi viszonylatban nagyon is elfogadható összeg. Összehasonlításképpen, az ottani tanárok átlagosan körülbelül 340 dollárt keresnek havonta - jegyzi meg a WSJ.

A brit kormány eredetileg 2022 áprilisában jelentette be, hogy minden olyan menedékkérőt, aki illegálisan lép be az Egyesült Királyságba egy másik biztonságos országból (például Franciaországból), mostantól Ruandába toloncolhatnak, ahol a menedékjogi kérelmét feldolgozzák. A menekültügyi eljárás kimenetelétől függetlenül az ilyen emberek ezután nem térhetnek vissza az Egyesült Királyságba. Azok az emberek azonban, akiknek a menedékjogi kérelmét végül elutasítják, Ruandában maradhatnának - más jogállással.

A terv azonban kezdettől fogva számos nehézséggel szembesült. Például alig két hónappal a bejelentés után hét migránst pakoltak fel az első Ruandába tartó járatra, de percekkel a felszállás előtt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága végzést hozott a járat leállítására, és London eleget tett a kérésnek. A Brexit és Sunak fenyegetései ellenére az Egyesült Királyság még mindig betartja az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Egy másik csapás tavaly novemberben jött: a brit legfelsőbb bíróság úgy ítélte meg, hogy a terv illegális, mivel a menekülteket az a veszély fenyegeti, hogy Ruandából kiadják őket hazájuknak, ahol üldöztetésnek nézhetnek elébe. Ítéletükben a bírák emlékeztettek arra, hogy a brit kormány az elmúlt években maga is bírálta Ruandát annak emberi jogi helyzete miatt.

Sunak kormánya ezután olyan törvényt vitt keresztül, amely kifejezetten biztonságos országnak minősítette Ruandát, az afrikai országgal pedig új megállapodást kötöttek annak biztosítására, hogy a menekülteket ne adják ki hazájuknak. A választások előtt Sunak még mindig azt bizonygatja, hogy végig kívánja vinni a tervet.

A brit kormány április vége óta gyűjti össze a menekülttáborokban azokat a migránsokat, akiket az első hullámban Ruandába akart szállítani. Az eredetileg tervezett 5700 embernek körülbelül a felét sikerült felkutatnia a brit belügyminisztériumnak, és az eredetileg őrizetbe vett személyek egy részét már újra szabadon engedték - teszi hozzá a WSJ.

Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az ambiciózus terv, amelyet más országok is követni szándékoztak, talán soha nem valósul meg.

Egyelőre még mindig várunk"

- mondta most a WSJ-nek Ismael Bakina, a ruandai fővárosban, Kigaliban található, jelenleg üresen álló Hope Hostel vezetője, amelyet a brit kormány ilyen célokra bérelt ki.

Kong az ürességtől
Ismael Bakina, a Hope Hostel menedzsere
Fotó:  Facebook/ma7
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.