A brit hadseregben a lakkozott körmök engedélyezését fontolgatják a férfiaknak
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának kezdeményezése alapján felmérés indult a brit hadseregben arra vonatkozóan, hogy mennyire lehetne e, hogy a katonaság biológiailag férfi, de magukat másként azonosító tagjai jogosultságot kapjanak a smink és például a lakkozott körmök viselésére - számolt be több hírforrás, köztük a dailymail.co.uk hírportál is.
A hír, amely az iráni konfliktus idején került a sajtóba, nem kis visszatetszést keltve komoly köröket futott az egyébként „woke-pozitív” brit sajtó egy részében és annál is inkább a közösségi médiában, ahol rendkívüli kritikát kapott, bírálói miatt nem utolsó sorban azért, mert azok az adott háborús helyzetre hivatkozva megkérdőjelezték, hogy valóban ez e a legfontosabb eldöntésre váró kérdés, amely a brit hadsereg tekintetében felmerül?
Bár a közösségi médiában megszokott kommentviták rendszerint kisebb mértékben követik a valós élet felvetéseit, ezúttal és ebben a kérdésben valamiért eltérést mutatott a helyzet. Talán azért, mert bizonyos kérdésekben még társadalmi megítélését tekintve is megmaradt a hagyományos megítélés, például az, hogy bizonyos felvetésekben a józanság és a józan megítélés kellene, hogy legyen az elsődleges szempont, legalábbis egyelőre és a brit átlagpolgár szerint.
A jobb időket is megért brit hadsereg aktualitását nézve azonban nem feltétlenül kell, hogy így legyen, főként annak vonzatában, hogy az elmúlt évek politikai-ideológiai döntéseinek köszönhetően, a korábban még ebben a szegmensben nem megjelenő „kérdések” valóban megjelentek a hadseregben, akár úgy is, hogy számos korábban a rekrutákkal szemben bevett elvárást a woke ideológia mentén módosítottak. Hasonlóképpen, mint például a német és a svéd hadseregben is, ellentétben például az amerikai hadseregben bevett alapelvekkel, ahol a Biden adminisztratíva woke alapelveinek feminizációjával szembe menve Trumpék kormányzata leszámolt a transznemű katonák előnyben részesítésének gyakorlatával. Persze arrafelé is még vastagon lesz mit csinálni az elmúlt évek gyakorlatának kihatásaival.
Nos, az iráni háború összefüggésében talán valóban vannak ennél fontosabb erkölcsi kérdések, ugyanakkor nem könnyű elhessegetni azt a gondolatot, hogy az elmúlt évszázadokban a fél világot katonái segítségével rabszolgaigájába hajtó egykori Nagy Britannia hadsereg megélt már jobb időket is.
Igaz akkoriban inkább a rum fejadag körüli, illetve a gyarmati lakosság női tagjainak „szocializálására” vonatkozó viták jelentették a hétköznapi kérdéseket. Az idők azonban változnak, Britanniában is, ahol mostanság leginkább olyanok ülnek a legfelsőbb székeken, akiknek nem olyan régen még egy gyarmati székhely katonai kocsmájába sem lett volna belépésük.
