A „bohémok” lázadása?
Csehországban október első hétvégéjén parlamenti választásokat tartanak. Péntek délután nyitnak a szavazóhelyiségek, ahol este 22 óráig adhatják le voksaikat a polgárok, majd másnap, szombaton reggel 7 órától folytatódnak a választások délután 14 óráig, amikor a helyiségeket bezárják és elkezdődik a szavazatszámlálás.
Ezt a rendszert az idősebbek bizonyára ismerik, hiszen már 1989 előtt is ebben a formában választottak. Igaz két dologban volt különbség: a részvétel kötelező volt, és a voksolás idején szesztilalmat rendeltek el. A szocialista Csehszlovákiában is formálisan többpártrendszer volt, de ezt csak az igen tájékozottak tudták és a választások kimenetele szempontjából teljesen irreleváns volt.
A jelenlegi vezető kormányerő, a SPOLU (Együtt) – az ODS, TOP 09 és a Néppárt (Lidovci) alkotta – szövetség 2021-ben összesen 71 képviselő küldött a 200 fős alsóházba, ugyanannyit mint az ANO, viszont a STAN-Kalózok (Piráti) koalíció 37 szavazatával kiegészülve 108 fős többséget szereztek. A preferencia-szavazatok rendszere azonban igencsak kellemetlen helyzetbe hozta az addig nagy mellénnyel fellépő, liberális és zöld elképzeléseket valló Kalózpártot: mindössze 4 jelöltjük került a törvényhozásba, míg a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) nevű, magát jobbközép és liberális formációként hirdető mozgalom 33 helyet szerzett. Ennek az ötpárti konglomerátumnak sikerült azt is elérnie, hogy az államfőválasztáson egy kommunista múltú volt tábornok, Petr Pavel lett a köztársasági elnök Andrej Babišsal szemben. Már Babiš 2017–2021 közötti miniszterelnöksége idején jelentős külföldi támogatással létrejött a Millió pillanat nevű mozgalom, amely időnként hatalmas (több százezer embert megmozgató) tüntetéseket szervezett a kormányfő ellen, és ennek nyilván szerepe volt az ANO „bukásában”.
Fiala emberei szavazták meg a brüsszeli migrációs paktumot, az Oroszország elleni valamennyi szankciót és készségesnek mutatkoztak leválni az orosz energiaforrásokról is, jóllehet ezeknek egy részét Csehország Szlovákiából kapja.
Csehországban jelenleg mintegy 350–370 ezer ukrán él. Sokan még a háború kitörése előtt érkeztek és vállaltak munkát. Ezért talán kezdetben az Ukrajnából érkezett menekülteket is szívesen látták. Egy idő után azonban főleg a szociális rendszert kihasználók, illetve az ukrán oligarchák tömegesebb felbukkanása már egyre nagyobb ellenszenvet váltott ki a cseh társadalomban, amit még az is fokozott, hogy Fiala kormány számolatlanul küldené a pénzt Kijevnek, ami természetesen hiányozna a cseh szociális rendszerből, amelyre a rászoruló „őslakosok” is igényt tartanak. Egy korábbi felmérés szerint a csehek több mint 65 százaléka elítéli a kormány Ukrajna-politikáját.
Az ODS (Polgári Demokrata Párt) kapcsán azért el kell mondani, hogy bár liberális-konzervatív erőként határozza meg önmagát, mára teljesen feladta korábbi elveit és egykori alapítója, Václav Klaus (volt köztársasági elnök, aki nyíltan kiáll egyébként az AfD mellett is) teljesen negatív véleménnyel van tevékenységéről. Petr Fiala a 2021-es választási kampányban tett ígéreteinek töredékét sem tudta valóra váltani, emellett számos botránnyal kellett szembesülnie, amelyekben a pártja volt érintett (a legutóbbi a kriptovaluta ügye, de a pénzmosodaként működő kampelička-rendszer – a hajdani vidéki előlegpénztárakról kapta a nevét – is sokszor szerepelt az ellenzéki portálokon).
Ugyanakkor koalíciós partnereinek is akadt nagy adag vaj a fején: STAN – a dozimeter korrupciós ügy Prágában; Kalózpárt – elhibázott építési digitalizálás, emiatt a párt minisztereinek el is kellett hagyniuk a kormányt, Jan Lipavský külügyminiszter kivételével, akit Fiala nagyszerű diplomatának tartott, ezért rávette még az „árulásra” is: kilépett korábbi pártjából és most függetlenként indul az ODS színeiben Prágában a választásokon. Az ő tevékenyégét az ellenzék teljesen negatívan ítéli meg, ráadásul sokan felkészületlennek is tartják ebben a tisztségben (a mostanában elterjedt megállapítás szerint nem a „legélesebb kés a fiókban”). Az Ukrajna melletti feltétel nélküli kiállása (olykor komikus megnyilvánulásai – egyik ukrajnai látogatásakor fordítva igyekezett felrakni a fejére egy katonai sisakot) sokak szemében visszatetszést keltett.
Ami a választások lehetséges eredményeit illeti, a felmérések már huzamosabb ideje azt mutatják, hogy az ANO (Elégedetlen Polgárok Akciója) kb. 30-32 százalékkal lehet a befutó. Ebből a legfrissebb közvélemény-kutatások „lefaragtak” ugyan 3-4 százalékot, de ezt olyan ügynökségek végezték, amelyeket kormánypárti erők kértek fel.
A SPOLU hónapokon át 18-20 százalék közötti támogatottságával állt a második helyen, jelenleg ezt valamivel növelte. A kormányoldalon azonban a Tomio Okamura vezette SPD (Szabadság és Közvetlen Demokrácia) harmadik helye (12-14 százalék) okozott nagy riadalmat. Gyorsan találtak is egy „ügyet” – a párt egyik kampányplakátján Okamura a migráció ellen agitál – és erre hivatkozva még a párt betiltását is szorgalmazták. Ez teljesen ellenkező reakciókat váltott ki a cseh közvéleményben, ami még a népszerűségét is növelte. Az SPD egyébként további kis pártokat is megszólított, arra hivatkozva, hogy legutóbb az ilyen tömörülésekre leadott egy millió szavazat kárba veszett. Felmerült az is, hogy emiatt az SPD-t koalíciónak tekintsék, ami jelentősen megemelné a bejutási küszöböt.
A felmérések szerint jelenleg a STAN a negyedik mintegy 10–11 százalékkal és emiatt a párt elnöke, Vít Rakušan belügyminiszter mostanában megeresztett egy-egy kritikus megjegyzést szövetségese, a SPOLU ellen is, homályosan célozva a kriptovaluta-botrányra és még az sem zavarta, hogy belügyminiszterként valószínűleg neki is tudomása lehetett róla. A 2023 decemberében történt prágai egyetemi lövöldözés kapcsán sem állt a helyzet magaslatán, amit az ellenzék időnkét felemleget. Legutóbb azzal képesztette el a cseheket, hogy személyesen vett részt egy Fico elleni ellenzéki tüntetésen Pozsonyban, amit a szlovák kormány a belpolitikába történt beavatkozásként értelmezett.
Van néhány „fekete lova” is az idei voksolásnak. Elsősorban a Motoristé sobě (Motorosok önmaguknak – de ismert a rövidített elnevezése is: AUTO) jobboldali pártot említhetjük, amely a legutóbbi, 2024-es EP-választások egyik meglepetéseként a Přísaha (Eskü) nevű tömörüléssel 11 százalékot ért el és egy új népszerű politikussal gyarapította az ellenzék sorait.
Az egykori vezető kormánypártnak, a cseh szociáldemokratáknak (ČSSD) nincs esélye ismét parlamentbe kerülnie, a felmérések szerint 4,6 százalékot kapna.
Természetesen a felmérések adatai csak becslések, és ahogy egy klasszikus mondta: a választásokat kell megnyerni, nem a közvélemény-kutatásokat.
Az elemzők szerint azonban több mint valószínű, hogy az ANO lesz a befutó. A kérdés csak az, hogy milyen eredményt sikerül elérnie és ennek függvényében milyen koalíciókra lesz hajlandó (vagy kényszerűségből) lépni.
Sokan nem tartják kizártnak, hogy az SPD-vel szövetkezne, amelyhez esetleg a Motoristé, de a Stačilo is csatlakozna. Ez azonban ugyanolyan konglomerátum lenne, mint a Fiala-kabinet volt, tehát Andrej Babiš akár csöbörből vödörbe is léphetne, emellett bizonyos vélemények szerint Tomio Okamurával nem a legjobb a viszonya. Ezért felmerült az a lehetőség is, hogy az új kormányfő az ANO alelnöke, Karel Havlíček közgazdász, egyetemi docens lehetne és a pártvezér csak a háttérből irányítana.
