2024. szeptember 8., 19:17

200 milliót bukott új videójátékán a Sony – nem akartak transzszexuális és elhízott fekete nők karaktereibe bújni a játékosok

Nyolc évnyi munka és mintegy 200 millió dollár, ennyi ment a kukába, miután a Sony csupán két hét után visszahívta a forgalomból legújabb videójátékát a Concord-ot, mivel a woke ideológiával súlyosan megterhelt, főként fiatalokat célzó videójáték hatalmasat bukott a felhasználók körében – számolt be több hírforrás, köztük a zerohedge.com is.

 

a Sony Concord videójátékának woke karakterei
Fotó: reprofoto

A Sony nagyberuházással készült videójátéka egyébként egy klasszikus lövöldözős szerepjáték, amelynek igazi „újdonsága” leginkább az, hogy a játékosok nem az ilyen jellegű játékokban már klasszikussá vált karaktereket vehetnek fel, hanem ehelyett minden elképzelhető „progresszív kisebbség”, azaz például egy morbid módon elhízott fekete nő, egy transzszexuális vagy egy „nem bináris” béta hím bőrébe bújhatnak. Illetve most már csak bújhattak volna, ugyanis a játékot, miután azt két hét alatt mindössze 25 ezer felhasználó vásárolta meg illetve a Steam játékszolgáltatón csak 697 játszották, a Sony visszahívta és a vásárlóknak teljes pénz visszaszolgáltatást ígér.

Bár a lépést részleteiben nem indokolták, az feltételezhetően a katasztrofális felhasználói fogadtatás következménye, s mint ilyen azt mutatja, hogy amikor az emberek a pénztárcájukkal szavaznak, megmutatkozik, hogy a többség elutasítja a fősodor által erőltetett woke őrületet. Bár a woke ágenda elutasításának ilyen – nagyvállalati szférában megmutatkozó - sikeres esete egyelőre nem túl gyakori, távolról sem példátlan.

Hasonló volt a Warner Bros. filmstúdió két évvel ezelőtti esete a csaknem 100 millió dolláros költségvetéssel készült, Batgirl nevet viselő mozival, amelyet közvetlenül a forgalomba hozatal előtt kukázott le a filmstúdió, sajtóinformációk szerint azért, mert a film annyira woke-ra és nézhetetlenre „sikerült”, hogy a cég úgy döntött inkább lenyeli a száz milliós békát, mintsem teljesen elrontsa cég hírnevét. De ebben a sorban lehetne említeni az amerikai Bud Light sör nagyot bukott transzreklámját vagy a Harley Davidson motormárka hasonló esetét, amelyek egyaránt az adott márkák fogyasztóinak széles körű nemtetszését váltották ki.

Bár kétségkívül pozitívumként értékelhető, hogy a vásárlók mind több esetben próbálják emlékeztetni a hasonlóképpen érintett nagy vállalatokat a piac alapvető szabályára, miszerint a vásárló az úr és az ő igényeit kell kiszolgálni, nem pedig megmondani neki, hogy „mit illik szeretnie”, azonnal további hasonló sikerekre, csak némi optimizmussal lehet számítani. Annál is inkább, hiszen tudvalévő, hogy a nagy és a kisebb cégek vállalati politikáját mind nagyobb mértékben befolyásolja az úgynevezett ESG ágenda illetve az ahhoz kötődő pontrendszer, amelyet egyébként az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok vezetése is támogat.

Na de mi is az az ESG? Az ESG (Enviromental, Social, Governance) ideája, azaz a környezeti, társadalmi és irányítási felelősségtudat elképzelése és a hozzá kötődő pontrendszer elvben arról szól, hogy a nagy tőkepiaci befektetők számára láthatóvá tegye, hogy egy-egy vállalat mennyire idomodik a fősodor aktuális elvárásaihoz, hivatalos megfogalmazás szerint: egy adott cég „társadalmi, környezeti, valamint morális hatását és értékét hivatott mérni.”

De mit jelentenek ezek az orwelli 1984 „újbeszél” stílusában megfogalmazott és nem egy könnyen értelmezhető szavak a valóságban? Leegyszerűsítve és a teljesség igénye nélkül, a gyakorlatban nagyjából azt mutatja a pontrendszer, hogy egy adott cég belső vállalati politikájában és kommunikációjában mennyire tesz eleget például a globalista woke ágendához kötődő elvárásoknak, mennyire kapcsolódik be az LMBTQ+ vagy a fehérellenes rasszizmus propagandájába, vagy abba a narratívába, amely a klíma változás kiemelt okaként állítólagos emberi tevékenységeket jelöl meg. Az ESG pontok aztán iránymutatóként szolgálnak a globális tőke nagybefektetői számára, hogy „kell e” befektetni az adott cégbe, hogy az úgymond „jól viselkedik e.”

Persze nem kell túl nagy képzelőerő ahhoz, hogy bárki feltételezze: a vállalati szférában megvalósult ESG pontrendszer csak előfutárja a Kína bizonyos régióiban már megvalósított minden egyes állampolgárra vonatkozó „szociális kreditrendszernek”, illetve annak, hogy az valamilyen formában akár máshol is bevezetésre kerülhet. Mindenesetre figyelni nem árt, annál is inkább, hiszen a most játszódó abszurd fekete-komédia valószínűleg még nem ért az utolsó felvonáshoz.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.