Pörög a politika a székely barátainknál is

A kezdeményezést online is alá lehet írni ezen az oldalon: http://www.minority-safepack.eu/

Sógor Csaba hosszú évek óta azon munkálkodik Brüsszelben, hogy az Európai Unió felfigyeljen és foglalkozzon az európai őshonos kisebbségek jogaival. Együttműködve Csáky Pál és Nagy József felvidéki EP képviselőkkel sokszor erősítik egymás álláspontját a plénumban.  

Felpörögtek az események az utóbbi időben, milyen hatással van ez az erdélyi magyarságra, mik a kilátások, ill. milyen a helyzet a romániai magyarok körében?

A román állam 2018-ban, a 100 éves évfordulójára készülve fokozottan „szeret” minket. Kötelet is ígér, iskolát is megpróbál bezáratni. Nyilvánvaló, hogy amikor egy ország évfordulóra és uniós soros elnökségre készül, közben gazdasági és politikai válság van, akkor hatványozottabban fordul a kisebbségek felé a figyelem negatív értelemben. Ezt kell tudni józanésszel, higgadtan, de határozottan túlélni.

2019 januárjától Románia veszi át az uniós soros elnökséget, de már idén a bolgár elnökség alatt kezdenek készülni, hiszen Románia és Bulgária úgy csatlakozott az EU-hoz, hogy egy különleges együttműködési és ellenőrzési mechanizmus sújtotta ezt a két országot.

Az igazságügyi reformot illetően érdemes meghallgatni az utca hangját, a szakértők véleményét, végső soron viszont egy demokráciában nem az utca, nem is egy sürgősségi kormányrendelet, hanem a parlamentben lefolytatott civilizált vita eredményeképpen lehet a parlamentben szavazni egy igazságügyi reformról.

A legnagyobb izgalom talán az, hogy a két miniszterelnök után a mostani miniszterelnök jelölt kinevezése esetén félő, hogy szó nélkül végre fogja hajtani a pártelnök által kért módosításokat, hiszen a pártelnök (Berlusconihoz hasonlóan) nem indulhatott a miniszterelnöki pozícióért, hiszen korrupciós ügyek miatt eljárás folyik ellene.

Az elmúlt hetek történései hogyan befolyásolják a székely autonómia törekvést?

Az elmúlt heteket a kormányválságon kívül a kisebbség ellenesség fokozódása jellemezte. Ez az autonómia törekvéseinkben azt jelenti nemzetközi szinten is (Koszovó, Krím-félsziget, Katalónia), hogy mindenki elhatárolódik bármilyen féle autonómiától. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségének az elmúlt 25 évben semmit sem változott a programja. Ebben a programban benne van a háromszintű autonómia. Egyelőre a román társadalom és politikai elit nem csak az autonómia vitájához nem érett meg, de még a 2019-es soros uniós elnökséghez sem, mint ahogy láthattuk, hogy az idei centenárium ünnepléséhez sem tudott felnőni. Nem lehet úgy ünnepelni, hogy gyűlöletbeszéddel, vagy fenyegetéssel kirekesztik az ország polgárainak egy részét, főleg a kisebbségieket. Jelenleg a harmadik autonómia törvénytervezet van a román parlamentben. Valószínűleg ezt is, mint ahogy az előző kettőt elutasítják majd.

A leköszönő román miniszterelnök utólag elnézést kért a könnyen félreérthető kijelentéséért. Érezhető volt-e bármi féle feszültség az emberek között ennek hatására?

Amikor az RMDSZ felszólalt Mihai Tudose kijelentése ellen, egyetlen felelős román politikus sem határolódott el az elhangzottaktól, de a legszomorúbb talán, hogy az államfő sem tette ezt meg. Reméljük, hamarosan pótolja ezt, hiszen minden ilyen kijelentés fokozza a kisebbség ellenes hangulatot. Az azóta kinevezett miniszterelnök asszony és mostanra a kormánypárt pártelnöke viszont nyíltan elhatárolódott a kijelentéstől. Nem ez volt az egyetlen meredek kijelentése a volt miniszterelnöknek, a halálbüntetéssel is próbálkozott.

Jean-Claude Juncker, az EB elnöke és Frans Timmermans, az EB első alelnöke közös nyilatkozatban fejezték ki az Európai Bizottság aggodalmát a romániai igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Várható-e valami változás EU-s nyomásra?

Romániában gondok vannak. Nem csak az igazságügyi reform maradt el, de többek között a közigazgatási, az oktatásügyi és az egészségügyi is.

Ugyanakkor az is biztos, hogy ez az igazságügyi reform azt szeretné, hogy demokratikusabb és átláthatóbb legyen a titkosszolgálat és az ügyészség együttműködése, hogy ne lehessen gyorstalpalóval kinevezni bírákat és ügyészeket, hanem a duplájára növeljék az ún. iskolázási idejüket. Továbbá, hogy ne lehessen bírói végzés nélkül lehallgatni embereket.

Sok olyan eset van, mint amikor az egyszeri példa szerint a gyeplő a lovak elejébe került. Egyértelmű jelei vannak, hogy a titkosszolgálat befolyásolja az ügyészek munkáját. Nyilvánvaló, hogy egy nem tökéletesen működő demokráciában fokozottan figyelemmel kell kísérni az igazságszolgáltatást. Minket ebben legfőképpen az érdekel, hogy a kisebbségi kérdésben lesz-e valami előrelépés. Hogy egy példával éljek, a kolozsvári polgármesterünket bírói végzés nélkül teljes megfigyelés alá állították, mikor még a vád gyanúja sem létezett, hátha valamit találnak. Ilyen eset egy demokráciában nem létezhet.

Számunkra a legfontosabb, hogy a reformok átlátható és nyílt, parlamenti demokrácia eszközeivel valósuljanak meg és ne államfői, amerikai, ügyészségi, vagy titkosszolgálati nyomásra történjenek.

Monozlai Flóra