Mintegy száz előadója lesz a III. Székely Kongresszusnak
A konferencia marosvásárhelyi helyszínén a székelyföldi értéktár, a nyelvi jogok és a Székelyföld társadalmi állapota szekciókban hangzanak el előadások. Csíkszeredában a regionalizmus földrajzi és településhálózati vetületei; a régióépítés szerepe a székelyföldi közigazgatásban és önkormányzati működésben; vállalkozók és vállalkozások Székelyföldön; a vidék és az agrárium szerepe Székelyföld gazdaságában szekciók ülései zajlanak. Sepsiszentgyörgyön a történelem, a székelyföldi oktatás, népegészségügy, épített örökség helyzete, a közösségi gazdálkodás és a falusi kultúrházak helyzete és funkcióváltása témakörökben hangzanak el tudományos előadások.
Bakk Miklós elmondta: az volt a szervezők célja, hogy az előadások olyan problémákat vessenek fel, amelyek közpolitikai javaslatok megfogalmazását teszik lehetővé. Hozzátette: az a szándékuk, hogy egy kiadványban összegezzék a konferencia közpolitikai javaslatait, és ezt letegyék a politikai döntéshozók asztalára.
A programigazgató elmondta: bár eredetileg román és angol nyelvű előadások befogadását is tervezték, végül csak magyar előadókat sikerült bevonni. "Stratégiai célunk marad, hogy Székelyföld kérdését a tudomány területén is a nemzetközi érdeklődés homlokterébe emeljük. Ez azonban egy folyamat, amelyiknek csak az egyik lépcsőfoka a mostani kongresszus" - jelentette ki Bakk Miklós.
A konferenciát a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) marosvásárhelyi és csíkszeredai kara, valamint sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata, illetve a térség három múzeuma - a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és a Csíki Székely Múzeum -, valamint a Székelyföldi Regionális Tudományi Társaság szervezi.
Dávid László, a Sapientia rektora elmondta: a kongresszus révén olyan fórumot szeretnének létrehozni, amelynek keretében nyugodt légkörben, tudományos szellemben meg lehet tárgyalni mindazokat a kérdéseket, amelyek Székelyföld felemelkedését tudnák szolgálni. Hozzátette: számos hasonló fórum létezett eddig is, de ezek következtetéseit nem foglalták össze, és nem próbálták a politikai elit elé tárni.
Dávid László felidézte: az 1902-es első székely kongresszust arra hivatkozva szervezték, hogy akkor Székelyföld volt az Osztrák-Magyar Monarchia legelmaradottabb régiója. "Ma Székelyföld Romániának az egyik legelmaradottabb régiója, és ez az elmaradottság elvándorláshoz és olyan társadalmi folyamatokhoz vezet, amelyeket meg akarunk állítani" - nyilatkozott Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora.
A III. Székely Kongresszus megszervezését a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezte 2015-ben. A konferencia programja a www.szekely-kongresszus.ro honlapon böngészhető.
