Kijev kikéri az Európa Tanács véleményét az új oktatási törvényről

A sajtótájékoztatót azután tartották, hogy a külügyi és az oktatási tárca tisztségviselői tájékoztatást adtak a jogszabályról európai uniós országok, köztük Magyarország kijevi nagykövetének és nemzetközi szervezetek ukrajnai külképviseletei vezetőinek.

Hrinevics az MTI kijevi tudósítójának kérdésére válaszolva, hangot adott azon véleményének, amely szerint a törvénnyel szembeni heves tiltakozást Magyarországon az váltotta ki, hogy bírálói nem kellően ismerik a jogszabály tartalmát. Leszögezte: szó sincs benne arról, hogy magyar iskolákat zárnának be Kárpátalján, és arról sem, hogy a jövőben ezekben az oktatási intézményekben a diákok egyáltalán ne tanulhatnának magyarul.   

Hangsúlyozta: az ukrán kormány segítséget kíván adni az Ukrajnában élő magyar és más nemzeti kisebbségeknek, hogy a középiskola befejezéséig olyan szinten sajátítsák el az ukrán nyelvet, hogy ne okozzon számukra nehézséget felvételizni ukrán tannyelvű felsőoktatási intézménybe. Hozzáfűzte, hogy amennyiben a törvény végrehajtása során a nemzetiségekhez tartozó gyermekeknek nehézségeket okozna az ukrán nyelv elsajátítása, illetve az államnyelven való tanulás, a kormányzat mindent megtesz majd a gondok orvoslására. Megjegyezte: tisztában van azzal, hogy az olyan nemzetiségekhez tartozóknak, mint a magyar, akiknek nem a szláv nyelvcsoporthoz tartozik az anyanyelvük, ukránul tanulni jóval nehezebb.

 A miniszter ismételten kiemelte: a törvény egyik alapvető tétele, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, azaz az ukrán. Hangsúlyozta: az oktatási rendszerben követelménnyé válik, hogy valamennyi ukrán állampolgár kivétel nélkül megfelelő szinten sajátítsa el az államnyelvet a tankötelezettség ideje alatt. Ezt a megreformált oktatási rendszer úgy kívánja elérni, hogy a nemzetiségi iskolákban a közismereti tantárgyak tanításában fokozatosan áttérnek az ukrán nyelvű oktatásra. Mindazonáltal továbbra is egy-két, adott esetben akár több tantárgyat a 11-ről 12 kötelező osztályosra növelt iskolákban mindvégig az anyanyelvükön tanulhatnak a diákok. Ez szerinte a diákok későbbi érvényesülése szempontjából kedvező lesz, hiszen minimum kétnyelvűekké válnak. Kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna eleget tesz nemzetközi kötelezettségvállalásainak, mivel továbbra is biztosítja az anyanyelv oktatását a nemzeti kisebbségek számára.

A sajtótájékoztatón részt vevő Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter-helyettes az MTI-nek azt mondta, hogy Kijev kész kétoldalú szakértői konzultációkat is folytatni a jogszabályt kifogásoló országokkal. Kijelentette: semmi akadálya nem lesz, ha erre a magyar oktatási tárca igényt tart.

Szijjártó: nem hagyjuk magukra az Erdélyben és Kárpátalján élő magyarokat

Nem hagyjuk magukra az Erdélyben és Kárpátalján élő magyarokat, a végsőkig elmegyünk az őket érintő konfliktusokban - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten. A tárcavezető hangsúlyozta: a magyar külpolitika kötelessége megvédeni a magyar embereket, akárhol is élnek.

Mint mondta, "szégyenletes és gyalázatos, a kisebbségek jogait durván" megsérti az ukrán oktatási törvény módosítása, aminek az ügyében a bolgár, a román és a görög külügyminiszterrel közösen lépnek fel. Ez világosan mutatja, hogy nem magyar-ukrán ügyről van szó - mutatott rá.

Kifejtette: közös levelüket csütörtökön az ukrán külügyminiszterhez, az Európa Tanács főtitkárához és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosához is eljuttatták. Közölte, minden nemzeti kisebbség jogait durván megsértették, ezt senki nem hagyhatja szó nélkül. Hozzátette: kezdeményezik továbbá, hogy az uniós külügyminiszterek tanácsának októberi ülésén tűzzék napirendre az ügyet.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása pedig csak az első négy osztályban engedélyezett.

Szijjártó Péter kitért arra: Romániában a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében egészen kritikus a helyzet, több mint száz magyar diákot kényszerűségből 15 intézményben "szórtak szét" a megyében. Mint mondta, a nulladik, azaz előkészítő, az ötödik és a kilencedik évfolyamba jelentkezett diákok esetében a legrosszabb a helyzet. A nulladik és ötödik osztályosok magyar nyelvű iskolákban folytatják a tanulmányaikat, de különböző intézményekben, és csaknem minden kilencedikesnek gimnázium helyett szakiskolában kellett megkezdenie a tanulmányait.   

Úgy látja, Romániában ahelyett, hogy a megoldásra törekednének - hiszen kiderült, hogy csak a román hatóságokon múlik, működhet-e tovább az iskola -, "elővették újra a nacionalista kártyát", egy képviselő ugyanis kezdeményezte, hogy az iskolaépület átadásának visszavonását fontolják meg.   

Az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium marosvásárhelyi épületei 2004-es visszaszolgáltatásának a felülvizsgálatát Marius Pascan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) Maros megyei képviselője, Maros megye volt prefektusa kezdeményezte.