Földi: Trump nem bevetni akarja a fegyvereket, hanem eladni
A szakértőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy Donald Trump a The Times-nak adott, a konzervatív brit napilap online kiadásában vasárnap éjjel megjelent interjúban komoly bírálattal illette azokat a NATO-tagállamokat, amelyek nem járulnak hozzá az előirányzott mértékben a védelmi kiadásokhoz, az atlanti szövetséget pedig "elavult" szerveződésnek nevezte.
Földi László elmondta: az amerikai gazdaság a hadiiparra épül, és a korábbi kormányok úgy képviselték az ágazat érdekeit, hogy háborúkat kezdeményeztek. "Trump változtatni akar ezen, és ez szerintem jó hír: ő nem bevetni akarja a fegyvereket, hanem eladni" - fogalmazott.
Donald Trumpnak nyilvánvalóan az a célja, hogy az észak-atlanti katonai szövetség tagjainak hadseregét amerikai fegyverekkel fejlesszék. Ez növelné ugyan a tagállamok hadi kiadását, viszont ha a Közel-Kelet helyett a NATO-ba áramlanak a fegyverek, megszűnhetnek a konfliktusok az előbbi térségben - vélekedett Földi László.
Ugyanakkor ha az Egyesült Államok és Oroszország megállapodik Szíriáról, és "eltakarítják" az Iszlám Állam katonai formáját, számítani kell arra, hogy a terrorszervezet tagjai szétszélednek a világban, és a szervezet újra és újra meg fog jelenni merényletek formájában - fűzte hozzá.
Kun Miklós: Obama ott tesz keresztbe Trumpnak, ahol tud
A történész szerint Obama számos olyan kérdésben nyilatkozik, ad utasításokat vagy változtat meg dolgokat, hogy Trump beiktatása után komoly nehézségekbe ütközzön tervei megvalósításában.
Kun Miklós szerint míg korábban a távozó amerikai elnökök már nem sok mindent tettek hivatali idejük utolsó két-három hónapjában, mert tisztában voltak azzal, hogy az utóduk valószínűleg úgyis felülírja majd, addig Barack Obama úgy viselkedik szinte az utolsó napig mintha versenyt futna saját magával abban, hogyan tudna “betenni”, ártani Trumpnak és így tulajdonképpen az Egyesült Államoknak.
A történész annak kapcsán beszélt erről, hogy hétfőn Ukrajnába látogatott Joe Biden távozó amerikai alelnök, miközben pénteken már beiktatják hivatalába a megválasztott elnököt, Donald Trumpot.
Kun Miklós szerint Obama számos olyan kérdésben nyilatkozik, ad utasításokat vagy változtat meg dolgokat, hogy Trump beiktatása után komoly nehézségekbe ütközzön tervei megvalósításában.
Így van például az Oroszország elleni szankciók kérdésében is, amellyel kapcsoltban folyamatosan hangsúlyozza, hogy a Krím-félsziget helyzetétől függnek a büntetőintézkedések. Most már nem a minszki megállapodásokat ragozza, hogy mindkét fél tartsa be azt, hanem azt, hogy Moszkva adja vissza a térséget Kijevnek.
Kijevi látogatása során Biden is azt hangoztatta, hogy Ukrajna vétlen abban, hogy nem hajtották végre a minszki megállapodást, azért csakis Oroszország felelős. A történész ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy Bidennek anyagi érdekeltségei is vannak Ukrajnában egy hatalmas palagáz kitermelő vállalkozásban, amelynek vezető testületébe saját fiát delegálta.
Kun Miklós szerint Obama ráfizetett erre a magatartásra, mert Putyin nagyon ravaszul mindig gyors és ekvivalens válaszokat ad a távozó amerikai elnök lépéseire.
A történész kitért arra, is, hogy “míg Obama Angela Merkel német kancelláron keresztül kormányozta Európát, addig Trump máris arra hajt, hogy a brit birodalom egykori centruma és még most is erős Anglia legyen a szövetségese, és azon keresztül közelíti majd meg az Európai Uniót.
