Változó agrárágazati kihívások – gazdákat segítő fórum Kisgéresben
A Szlovákiai Agrárkamara és a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat nonprofit Kft. szervezésében ismét Kisgéresben került sor az idei első mezőgazdasági fórumra, Ágazatunk kihívásai és lehetőségei egy változó agrárgazdasági és politikai környezetben címmel. A fórumon szép számban jelentek meg a bodrogközi és Ung-vidéki gazdák, a régió falugazdászai, illetve a meghívott magyarországi cégek képviselői.
A rendezvény háziasszonya, a közel húszéves kereskedelemfejlesztési tapasztalattal rendelkező Drab Melinda az utóbbi tíz évben mint vállalkozásfejlesztési tanácsadó a CED királyhelmeci regionális képviselőjeként segíti a kis- és középvállalkozók előrejutásán túl azt is, hogy gyümölcsöző partneri kapcsolatokat alakíthassanak ki.
Bevezetőjében elmondta, az agrárfórum kiváló alkalom arra, hogy a megjelent felek megvitassák az ágazat aktuális kihívásait és lehetőségeit, valamint megoszthassák egymással tapasztalataikat. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság nemzetgazdaságunk létfontosságú ágazata, ezért különösen fontos, hogy összefogva dolgozzanak, és fenntartható megoldásokat találjanak a szektor előtt álló problémákra. A tartalmas előadások során új ismeretek és friss ötletek hangzottak el, amelyek a megjelent gazdákat segíthetik abban, hogy mindennapi munkájukkal hozzájárulhassanak a mezőgazdaság további fejlődéséhez.
A Szlovákiai Agrárkamara elnöke, Patasi Ilona ismertette a közös uniós agrárpolitikában előirányzott rendeleteket, előírásokat, és a szakminiszter, Richard Takáč tanácsadójaként a tárca elképzeléseiről is tájékoztatott.
A tavalyi sok árvíz, illetve belvíz sújtotta terület kapcsán elmondta, hogy akiknek a parcellái a hidrometeorológiai intézet által kijelölt, leginkább károsult részek valamelyikén találhatók, ők automatikusan bejelenthetik kárigényüket, hivatkozva a generális pardonra.
Ha viszont máshol van a földterület, vagy csak részben állt vízben, akkor vis major jogcímen igényelhetnek kártérítést, amit mindenképpen megkapnak, esetlegesen a PPA kéri majd tőlük az előírt, ám általuk be nem tartott agrotechnikai határidő megalapozottságát igazoló fotódokumentációt.
Hangsúlyozta, fontos, hogy a gazda saját maga is védekezzen minden esetben, amikor bármilyen okból kifolyólag olyan akadályokba ütközik, amelyek nem teszik számára lehetővé kötelességei teljesítését. A támogatási kérelem közelgő, május 15-ei beadásának időpontja kapcsán arra figyelmeztetett, hogy addig minden gazda regisztrálja be magát a rendszerbe és adja be a kérvényét. A falugazdászok mindenkinek segítenek a dokumentációval, és nem baj, ha nem teljes vagy hibás, minden elmaradás büntetésmentesen orvosolható június 15-ig. A kifizetési ügynökség regionális intézményei feladatul kapták, hogy szintén segítsék a gazdákat. A kérvény mellékleteinek legfontosabb részét a földhasználatot igazoló jogcímről szóló dokumentumok képezik. Ahogy azt Patasi Ilona elmondta, tavaly 3 ezer gazda azért esett el a támogatástól, mert ezen átsiklott. Egy felszólaló gazda arra volt kíváncsi, mit mellékeljen a kérvényéhez, ha az állami földalappal kötött három évtizedes szerződése decemberben lejárt és a mai napig nem kapta meg annak a meghosszabbításáról szóló igazolást. A válaszból megtudta, hogy az eset leírásán túl a földalappal megejtett levelezést is mellékelje, ami igazolja, hogy gazdaként minden kötelességét teljesítette és a földalap mulasztott.
Az agrárkamara falugazdásza, Rigó István a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumhoz tartozó Mezőgazdasági Kifizető Ügynökségnél (PPA) többéves tapasztalatra tett szert. A Kisgéresben megtartott tájékoztató előadásának alapját a 436/2022 Z.z. számú kormányrendelet idén aktualizált változata jelentette, ami szabályozza a mezőgazdaságban közvetlen kifizetések formájában nyújtott támogatásokat.
Kiemelte azokat a változásokat, melyeket figyelembe kell venniük a gazdáknak az elektronikusan benyújtott támogatási kérelmükben. Ahogy mondta, kedvező fordulat, hogy néhány változás most pozitívan érinti a gazdákat, megkönnyíti a támogatáshoz jutást.
Visszatekintve a 20 évvel ezelőtti kezdetekre, Rigó István annak a véleményének adott hangot, hogy idővel minden gazda elsajátítja annak fortélyát, hogyan tudja kimeríteni a forráslehetőségeket. Bevezették az aktív gazda fogalmát, ami azokra vonatkozik, akik megélhetési szinten foglalkoznak mezőgazdasági tevékenységgel. Tehát a magángazdákon kívül azok a természetes személyek, akik 5 ezer euró alatti támogatást kapnak, cégek esetében pedig azok, amelyek teljes bevételének 5 százaléka eléri a közvetlen támogatások összegét, vagy legalább a bevételének egyharmada mezőgazdaságból származik.
Rajtuk kívül idén a szakiskolák, az erdészetek és a környezetvédelmi egyesületek is nyújthatnak be támogatási kérelmet. Az alaptámogatás követelményeiről szólva megtudhattuk, hogy ezeket feltétlen teljesítenie kell minden gazdának. A laposok, mocsarak, fasorok likvidálása tilos, ahogy a tarlóégetés is. A kormányrendelet magába foglalja, hogy vízfolyások és vizek mellett 10 méteres védősávot kell létesíteni, amin tilos a vegyszer- és trágyahasználat.
A vízerózió elleni védekezés értelmében a 7 százalékosnál meredekebb lejtőn tilos kapásnövényt termeszteni. Ez csak direktvetés alkalmazása esetén és akkor engedélyezett, ha a kapásnövénnyel együtt más aljnövényzetet is vet a gazda. Mindez érvényét veszti abban az esetben, ha a használt földterület lejtős része nem több a teljes terület 20 százalékánál és területe legfeljebb két hektár. Ezen kritériumoknak megfelelő földterület ugyanúgy használható, mint a lejtő nélküli.
Bevezették a földtakarás fogalmát is, ami azt jelenti, hogy a nyár és az ősz folyamán a föld nem maradhat takarás nélkül, de ez a gazdák számára nem okoz gondot. A földön maradt tarló talajtakarásnak számít. A szabály alól kivételt képez az őszi vetés, előtte két héttel engedélyezett a szántás.
A vetésforgó terén is van változás van, megszűnt az egy-két-három növény különböző arányokban, szezononkénti váltakozó vetése. Vethetik ugyanazt a növényt az adott területen, de nem egymást követően. Az új vetésforgó értelmében az előző és az új szezon főnövénye nem lehet azonos fajú, vagyis például őszi búzát követően nem vethet a gazda tavaszi búzát.
Ezt a követelményt nem kell betartani abban az esetben, ha a két fajazonos főnövény közé köztes növényt vetnek, de mindez maximum kétszer engedélyezett ugyanarra a területre. Például a silókukoricát követően a területet bevethetik rozzsal, amit tavasszal learatnak, majd újra kukorica kerül rá. A köztes növényre semmilyen korlátozás nem vonatkozik, szabad trágyázni, permetezni, learatható, vagyis a gazdának hasznot hoz.
Az ugaroltatás témaköre sem maradhatott ki, hiszen ahogy Rigó István is mondta, sok gazdának okoz komoly fejtörést a 2023-tól érvénybe lépett új uniós szabály. Az előírások értelmében a területalapú támogatás feltételeként megszabott 4 százaléknyi parlagon hagyott terület semmilyen gazdasági hasznot nem hajthat a gazdának, és március 31-től szeptember 1-ig érintetlenül kell hagyni.
Az idei változás értelmében a 4 százaléknyi ugart ki lehet váltani ugyanennyi pillangós, vagy köztes növénnyel. Lucerna, lóhere ideális megoldás az előbbire, nem szabad ugyan trágyázni és permetezni, de be lehet takarítani, sőt fehérjenövényként kérhető rá a kötött támogatás.
Azt, hogy milyen támogatásokra jogosultak a gazdák, az agrárkamara falugazdásza előadásának második felében vázolta. Mint mondta, a területalapú támogatásra mindenki jogosult, ha a követelményeknek eleget tett és a PPA-nál elektronikusan a megadott határidőn belül benyújtotta kérelmét. Majd azzal folytatta, hogy a redisztributív támogatás célja a kistermelők segítése, ezért az első 150,99 hektárra pluszként jár az alaptámogatáshoz. Akinek ekkora vagy ennél kisebb területe van, az teljes mértékben megkapja, de egy ezerhektáros gazdaság esetén is csak az első 150,99 hektárra jár, tehát fajlagosan 1 hektárra átszámítva egy ilyen gazdálkodó kevesebb támogatást kap, mint egy kisgazda.
A fiatal gazda támogatás esetében fontos szempont ugyan, de megesik, hogy figyelmen kívül hagyja a kérelem kidolgozója, hogy legfeljebb két évvel a kérvény beadása előtt alapíthatta cégét, melynek egyben ügyvezetője is, válthatta ki magángazdálkodói engedélyét, vagy lett mezőgazdasági magánvállalkozó. Ha mindezek valamelyike 3 évvel a támogatás igénylése előtt történt, a gazda jogosulatlan erre a támogatásra. Először 100 hektárra jár, hektáronként 100 eurós összegben.
Ha tehát egy családi vállalkozást 100 hektáros földterületként az apa átad a fiának, mint kezdő gazdának, akkor az európai honatyák képletesen évente plusz 10 ezer euróval jutalmazzák ezt a generációváltást.
Az ökosémákra rátérve az előadó megjegyezte, hogy az elmúlt szezon tapasztalatai alapján ez nagyon megosztó téma lett. Ennek ellenére a felemelt kezek azt jelezték, hogy minden gazda vállalta, vagyis Rigó szerint felesleges lenne bárkit is meggyőzni azok fontosságáról és megalapozottságáról. Ez a támogatás az előző kettővel együtt adja ki azt a hektáronkénti 200 eurós támogatási összeget, amit a gazdák megszoktak. Aki nem vállalta az ökosémákat, az az előző években megszokottaktól kevesebbet kap, aki vállalta, az viszont többől gazdálkodhat. Az előadó arra buzdította a gazdákat, hogy mindenképpen törekedjenek a lehető legtöbb igényelhető forrás kiaknázására, megemlítve például az állattartókat, akik a legeltetésért külön támogatást igényelhetnek, ha az állat, kategóriájától függően, minimum 120-160 napig legel.
Rigó István ismételten megemlítette az ugarkiváltás esetén a fehérjenövények termesztésére igényelhető kötött támogatást, mert sokan erről is megfeledkeznek és bizony a folyamatosan dráguló input anyagok mellé minden plusz euró áldás a gazdának a mai nehéz piaci helyzetben. E támogatás igénylése esetén szükséges a kérelem mellékletében bemutatni a hektáronként minimum 6 kg mennyiségű vetőmag megvásárlását igazoló bizonylatot vagy számlát.
A zöldség, cukorrépa és az ökosémában alkalmazott méhlegelőre igényelt támogatási kérelemben is szükséges egy hasonló bizonylat benyújtása. Zárszavában Rigó István megemlítette, hogy a parcellaméret nem változott, maradt a minimális 30 ár, de felhívta a figyelmet arra, hogy a 28 napnál tovább műveletlenül maradt terület nem jogosult a támogatásra. Ahogy mondta, a jelek szerint messze nincsenek maximális mértékben kimerítve az állami keretben rendelkezésre álló mezőgazdasági támogatások.
A következőkben a Bodrogköz falugazdásza, Takács Parajos Krisztina vetítéssel egybekötött szemléltető előadásában részletesen elmagyarázta a támogatások igényléséhez szükséges formanyomtatványok helyes kitöltését, felhívva a figyelmet a leggyakoribb hibaforrásokra.
A fórum hátralévő részében pedig a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő hat magyarországi cég mutatkozott be termékeivel, illetve szolgáltatásaival.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/18. számában.
