Vajon önellátók maradunk gabonából?
Az extrém szárazság, a kevés csapadék miatt idén nem lesz rekordtermés. Még javában folyik az aratás, a legtöbb helyen már a búzatáblákon dolgoznak a kombájnok, a pontos hektárhozamokra azonban még várni kell. Az egyik leggyakrabban elhangzó kérdés manapság, hogy lesz-e elég kenyérgabonánk és tovább drágul-e a kenyér meg a péksütemény, aminek vásárlása egyre több fejfájást okoz sokaknak.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara rendszeresen monitorozza a helyzetet, és első kézből, a mezőgazdászoktól értesül arról, milyenek a terméskilátások. Jana Holéciová, a kamara szóvivője az RTVS-nek elmondta: az extrém szárazság és a hiányzó csapadék rányomta bélyegét a hozamokra.
Nem csupán az elmúlt hetek 35 fokos hőmérsékletei ludasak ebben, hanem a mögöttünk hagyott 10 hónap. Szeptember és október is száraz, csapadékban szegény időszak volt, pedig ilyenkor vetik a gabona jó részét. Tavasszal is hiányzott az eső. Emiatt csak átlagos lesz a termés.
A búza minőségével is gond lehet, félő, hogy az eredetileg kenyérbúzának szánt gabonát sok esetben átminősítik takarmánybúzának, ami alacsonyabb árat is jelent és sok gazda homlokára varázsolhat barázdákat.
A kamara szerint a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatti gyengébb termés ellenére sem kell attól tartanunk, hogy nem lesz miből kenyeret sütni, sűrűn vetett gabonafélékből továbbra is önellátó marad Szlovákia.
Egy szokásos évben 150 százalékos az önellátás mértéke, idén ettől valamivel kevesebb lesz, de ez semmit sem változtat azon a tényen, hogy idén is lesz elegendő gabona az országban a saját szükségleteinkre. Vagyis lesz elég kenyérliszt és állatoknak való takarmány is. Egy részét a gabonának még exportálni is tudjuk.
Az elmúlt napok lehűlése elsősorban azokban a régiókban okozott gondot, ahol közvetlenül most állnak aratás előtt. Az északi régiókban viszont még jót tett a csapadék a fejlődésben lévő gabonának. A csendes eső pedig általában minden terménynek, például a cukorrépának és más kapásnövényeknek nagyon is a hasznára válik.
Az aszály leghatásosabb ellenszere az öntözés, ami még mindig kis területekre korlátozódik. A mezőgazdaság jövője nagyban függ attól, mekkorára lehet megnövelni az öntözőberendezéssel rendelkező területek nagyságát. Holéciová szerint az örökös esőhiány miatt több növény termesztésével már fel is hagytak a mezőgazdászok.
A szakemberek azt ajánlják, hogy hazai körülmények között nemesített vetőmagot ültessenek a gazdák, mert az ilyen növények könnyebben alkalmazkodnak a szárazsághoz.
A szóvivő szerint míg a múltban a burgonya döntő részét Szlovákia északi részén termesztettük, jelenleg már inkább Dél-Szlovákiában. Ennek pedig az az oka, hogy ott vannak olyan területek, amelyeket öntözni tudnak. A krumpli ugyanis csapadék nélkül nem terem meg, és ezért a legtöbben nem is próbálkoznak vele.
Porfelhőbe öltözött a napokban a csallóközi táj azokon a részeken, ahol gabonaföldek vannak. A gabona java részét már learatták, de a búza egy része még kint van a földeken.
– sorolja a mezőgazdasággal foglalkozó Lendvay Attila, hozzátéve, ők is gőzerővel aratnak.
Szerinte a Csallóközben már betakarították a búza 70 százalékát. Ami miatt most aggódni kezdenek, az a kukorica. A jó talajba vetettek még tartják magukat, de a gyengébb földeken már meglehetősen gyatra, senyved. Hiányzik neki a csapadék. Ráadásul most jön a beporzás ideje, és attól tartanak, ha a jövő héten valóra válnak a 35 fokos meteorológiai előrejelzések, akkor steril lesz a beporzás, kevés szem lesz a csövön, amin már semmilyen eső sem tud javítani.
– teszi hozzá félig tréfásan.
